Nászta Katalin | Szőrmentén

Szépirodalom - próza

Szőrmentén

(egy csetepaté emlékére)

Különös. Mint aki belelépett valamibe. Halkan. És azt kell mondanom, nagyot csattan. Ha folytatom. De hát lehet ezt el nem mondani? Hogy folyton, mint aki nem akar s nem készül vallani, de vallatóra fogják. S a vége: meg ne írd. Állj le vele, ne sírd el, se ki.

Mint aki halkan belelépett valamibe, ami nem illatozik.

Kis, mégis már nagyocska férfi. Értelmiségi. S merev, de lelke elkötelezett a hadra. Viseli. Mondván nincs is egyébre haragja, mint a vádakra, hogy nem elég puha, nem elég lágy, nem elég szuka. Valamit mindig meg kell vallani. Hogy nem sikerült ez vagy az. A bicska beletört, anyu! Vagy beletörőben. Betértedben ezt vedd figyelembe: az én utcámban rend van és istenuccse! az lesz. Ezért kezeskedem.

Magas de köpcös, kicsi de szikár, végül is akár te is az lehetsz, közülük egy: mai fenegyerek. Ki nem hódol a plebsznek. Hajtja-űzi maga tervezte vágya. Igájába belezárja, félresöpörve múltat s jövőt. A jelent dirigálja. Ízlésébe ficam nem keveredhetik. Ami elmúlt, megfeneklik, bicsaklik, összeeshetik – ez a sors. Törvényszerű a menet. És menjetek, húzzatok messzebb a múltatokba, mi itt a mát húzzuk karóba nyomba’.

Kapaszkodik az értelem. Minek is ez a nagy félelem? S hova e bősz igyekezet? Mikor nyakán mindjárt az idegenek légiója, akár, s oda a vágyak-elképzelések víziója. S katonaság, huszárság, minden harc – utópia e harcmezőn, ahol minden, ki bele lép s majd halkan kilép – jobb esetben felakasztják a falra. Lóghat ott. Ki nézi. Mikor az utcán mindenki azt rotyogja, ma mit früstökölök-kotlok össze. Bősz amazonok, művész katonák között. De addig is, amíg valaki le nem hordja, viseli. Arcán a lármát. Vöröslik már az igyekezet. Felén, a hátsóján.

És jobb, ha így, istenverte hátul, a kert végéből, a nagy pusztaságból szólok előre, vigyázat fiúk! A harcot nem mi vívjuk, csak eszközök vagyunk. Csak tudd, vélt ártatlanságodban, de nem ártatlanul, kinek az oltárára tolnak.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

2 hozzászólás van ehhez: “Szőrmentén”


  1. Nagyszerű prózavers! Mély, megszívlelendő gondolatok!

    Hozzászóló: Bandi András | 2019. július 23., 08:38
  2. Köszönöm Bandi András!

    Hozzászóló: Nászta Katalin | 2019. július 23., 12:35

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés