Pődör György | Horizont

Szépirodalom - vers

Horizont

 

Ahol az út végetérne,
a láthatónak kevese!
Rácsokat húz a képbe
a fák függőlegese.

A messzi egy vonal,
képzeletben mintha
tartaná fényfonal,
mint egy angyalhinta.

Egy seholsincs sikon
látszólagos, régi
rejti, hogy másikon
valódi, bár égi!

 

Vasszécseny, 2018. január 6.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Horizont”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés