Hangulatok: Pár szó a Horváth Szőke Gyöngyvér kiállításának margójára • Hetedhéthatár

Kultúra, művészet

Hangulatok: Pár szó a Horváth Szőke Gyöngyvér kiállításának margójára

Meghívót kaptam az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) Pécs-Baranyai Társaságától a Pécsi Napok fesztiváljának záró napjain. Egy kolozsvári grafikusnő műveit mutatják be a Várkonyi Nándor Könyvtárban szeptember 25-én 11 órától, olvastam a szűkszavú tájékoztatót.

Érdekelt, hát elmentem. A földszinti „galériában” Takács Dezső megnyitója után, amikor a résztvevők már a kulináris élvezetekkel ötvözték a vizuálisakat, végre én is térhez jutottam, és élvezhettem a kiállítást. A kiállított művek túlnyomó része a kollográfia műfajában készült. A kiforrott művészi tehetség számos nyomát magán viselő alkotásokban felfedezni véltem az alkotó gyermekkori emlékeit, szülővárosa óvárosi jellegzetes épületeinek körvonalait, mitológiai alakokat, sőt még magyar népművészeti motívumokat is „beleláttam” a „Totem” című művébe. Krétarajzaiban gyönyörű pasztellszínek simulnak egymásba. A szinte illatozó birsalmák, az öreg ház avítt szagát kiárasztó ósdi ablak, a borókás mogyorófavessző, a kies tóparti táj, mind egy-egy megragadott pillanat hangulatát sugározzák, árasztják a műélvező felé.

A művésznő a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia grafikai szakának elvégzése után hosszú ideig a Kolozsváron megjelenő magyar nyelvű napilap grafikusaként dolgozott, de közben több csoportos kiállításon is megmérettette alkotásait. Első egyéni kiállítására 1979-ben került sor a Korunk Galériában, amit egy másik követett a Gy. Szabó Béla Galériában, majd szűkebb hazáját elhagyva Pécsett és Szegeden is közkinccsé tette műveit. Technikáját csiszolandó tanulmányutakon vett részt Magyarországon, Ausztriában és az Egyesült Államokban. Kilenc éve aktív résztvevője a Nagyenyedi Nemzetközi Alkotótábornak – mint a grafikai műhely irányítója – de rendszeresen részt vesz a Zsoboki Nemzetközi Alkotótáborban is. Művészi munkáit viszontláthatjuk számos erdélyi folyóirat és könyv oldalain is.

Számomra, aki erdélyi lévén „hazabeszélek”, kellemes érzés volt felfedezni a velem egy hullámhosszon lüktető művészi lélek rezdüléseit.

A kiállítás október 16-ig volt megtekinthető.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS