Polcok rejtekéből
néha elindulnak a tárgyak
Kibújnak a dobozból
fiókból üzennek:
„Ébredünk
vagyunk
könnyet ejtünk
– értetek, kik már nem beszélitek
a nyelvünket”
Súlyosan esünk a mélybe
zuhanásunk ítélet:
Valóbbak vagyunk minden valónál
Mi nem játszunk égiháborút, ami
jön
döng
és elviharzik
Őrizzük
ujjak lenyomatát
tintát a papíron
gazdánk tekintetét
Égig száll érte sóhajunk
Hozzászólások