Vörös Viktória | A tárgyak ítélete

Szépirodalom - vers

A tárgyak ítélete

 

 

Polcok rejtekéből
néha elindulnak a tárgyak
Kibújnak a dobozból
fiókból üzennek:
„Ébredünk
vagyunk
könnyet ejtünk
– értetek, kik már nem beszélitek
a nyelvünket”

Súlyosan esünk a mélybe
zuhanásunk ítélet:
Valóbbak vagyunk minden valónál
Mi nem játszunk égiháborút, ami
jön
döng
és elviharzik

Őrizzük
ujjak lenyomatát
tintát a papíron
gazdánk tekintetét

Égig száll érte sóhajunk

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A tárgyak ítélete”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés