B. Tomos Hajnal | Megtalálni a gyöngyszemet

Szépirodalom - próza

Megtalálni a gyöngyszemet

 

– Doktor úr ! Rajtam már a mindent tudó Univerzális sem tud segíteni. A személyazonosságimban azt írja, hogy Szélpál Hugónak hívnak, de én nem ismerem ezt az embert. Húsz évadon át játszottam Hamletet. Megtanultam a járását, a szeme villanását, az ujjai fel-alá röppenő játékát. Aztán csak azt vettem észre, hogy az ő hangján kérek felvágottat a közértben, az ő szemével nézek borotválkozás közben a tükörbe, hamleti mozdulattal teszem kezemet a kilincsre. De a legszörnyűbb azt volt, hogy átvettem a kételyeit, a félelmeit, a rémálmait is, úton-útfélén szajkóztam a kérdéseit meg az őrült monológjait. Egy napon, amikor egy fiatal lány megkérdezte tőlem, merre van a buszmegálló, durván ráförmedtem: „Felé sietni? – Eképp az öntudat / Belőlünk mind gyávát csinál,” *

Persze Hamlet után jött Caesar, Lear király, Harpagon, Othello, Tiborc, Lucifer és a többiek: egész sor előregyártott jelmez, melybe mind-mind nekem kellett bebújnom. Olyan iramban váltogattam őket, hogy percre sem jutott időm visszatérni Szélpál Hugóba. Nem emlékeztem már, mit érzett, amikor  megmerült a tenger bársonyos vizébe, amikor egy szép nő szemébe nézett, vagy a frissen mosott ágyneműben nyugovóra tért.  Olyan ez, mint mikor a szemfényvesztő egy sereg galambot, nyulat vagy papagájt húz elő a cilinderéből és valamelyikkel lenyelet egy gyöngyszemet. Aztán a tapsvihar elmúltával nem tudja melyikből hozza vissza.

Évek óta csak Othello, Tiborc és a többiek reprikái keringtek a fejemben. Ha kiabáltam, nem voltam dühös, ha ettem, nem voltam éhes, ha kacagtam nem voltam vidám. Csak valami ragacsos, undok szerepet játszottam folyton  s közben jól tudtam, hogy a betanult szövegek alatt, a rámragadt gesztusok és mozdulatok mögött ott fuldokol, sőt haldoklik Szélpál Hugó. De már nem tudtam megmenteni őt: nem találtam a sok rámnőtt kacat alatt.

Most pedig jön itt nekem ön, a szakorvosi tudományával, hogy ne csüggedjek, van visszaút. Már megbocsásson, de hogy lehetne valakit meggyógyítani, aki nem is létezik? Olyan ez, mintha fel akarna boncolni minden galambot, nyulat és papagájt, hogy megtalálja azt az apró gyöngyszemet.

 

*Shakespeare: Hamlet-Arany János fordítása

 

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Megtalálni a gyöngyszemet”


  1. Remek kisprózádon jól szórakoztam. A színpadi példa jól példázza azon emberek életét, akik sose tudnak – vagy nem mernek – önmaguk lenni.
    Gratulálok!
    Klára

    Hozzászóló: Kamarás Klára | 2019. augusztus 15., 06:50

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés