Csák Gyöngyi | Buszon

Szépirodalom - próza

Buszon

A júliusi kánikulában igencsak jólesik a klímával felszerelt csuklós buszon utazni, a kinti 35 fokból megérkezni a biztonságos huszon fokba, és ha lehetséges valamelyik egyes ülésre tottyanni, persze az ilyen akciózás nem jár mindig sikerrel. A tömegközlekedés egyetlen előnye, hogy utazás közben érdekes dolgokat tapasztalhat meg az ember. Már nem kelt bennem akkora ellenérzést a legfeltűnőbb látvány, hogy az utasok közel 90 %-a nagyon jól elüti az időt okostelefonjával, vagy tabletjével, szorgalmasan nyomkodják a kéznyomoktól homályos kütyüket. Időnként hangos beszéd hallatszik, egy-egy utas magáról megfeledkezve társalog a láthatatlan féllel, sejtésem szerint a beszédstílusokból és az elkapott hangfoszlányokból arra következtetek, hogy ingatlanközvetítő, mert a beszéd központjában többnyire az időpont egyeztetés áll. Tehát munkáját végzi. Csodaszámba megy, ha valaki valamilyen folyóiratot vagy könyvet olvas, ilyenkor nagy hálát érzek, gondolatban megsimogatom az olvasmányokba mélyedő emberfejeket. Egyik megállóban két óriásira dagadt lány száll fel, az utasok ösztönszerűen követik tekintetükkel minden lépésüket, ugyanis így saccra a két lány összsúlya megközelíthette a három mázsát. Nem zavartatják magukat, pogácsát esznek jó étvággyal, aztán fémdobozos kóláikat végzik ki, ülőhelyre vadásznak, találnak is az előttem lévő négyes ülést, csak egymással szemben tudnak leülni, mert hátsójuk a kettes ülésen fér csak el. Egy darabig fészkelődnek, jókat vihognak, miközben felszáll egy magas, ereje teljében lévő fekete férfi, akit kedvtelve mustrálgatnak a lányok. Az egyik, a velem szemben ülő odaszól a másiknak, hogy nézze meg milyen jó ez a pasi, és nagyon szívesen járna vele. A háttal ülőnek is elnyeri tetszését az érkező, és hozzáteszi, hogy mégiscsak milyen csodálatos dolog ez a migráció, már csak azért is, mert így érkeznek az ilyen fiatal kigyúrt férfiak, akik alig várják, hogy fehér nőhöz jussanak. Milyen igazad van! – toldja meg a szemben ülő hájas lány – Bárcsak nekünk is jutna belőlük! Ezek nem szeretnek dolgozni, csak a dugáshoz meg a gyerekcsináláshoz értenek. Biztos jól járnánk velük… Álmodik a nyomor! – mondja a barátnő a másiknak. Baszd meg a fele busz minket bámul, meg hallgat. Tudod mit, szálljunk le a térnél, a MEKI-ben majd nyugodtan beszélgethetünk, kinyalhatják – ezeket már leszálláshoz totyogóban mondogatja a háttal ülő, fekete hajú, egérszemű, aki sumós alkata miatt alig fér el az álló utasok mellett.

Print Friendly, PDF & Email

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Buszon”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés