2019. szeptember 6-8. között került lebonyolításra Szabolcs Szatmár-Bereg megye székhelyén, a 117 ezer lakosú Nyíregyházán az 57. Közgazdász vándorgyűlés. Az első és a harmadik napi plenáris ülésen az államelnökön és a miniszterelnök-helyettesen kívül előadást tartott két miniszter, valamint az MNB és a Számvevőszék elnöke. Az első napi 800 fős résztvevői létszám a harmadik napra 150 főre apadt. A második nap a Társaság 23 szakosztálya hét tematikus szekcióban 130 előadást hallgathatott meg, többnyire a szakosztály elnökeinek moderálásában. A tanácskozást óriási sajtóérdeklődés kísérte.
Az első előadó, Matolcsy György elmondta, hogy Magyarország az elmúlt években a legsebezhetőbb országok közül átkerült a kevésbé sebezhető országok közé, és az MNB számításai szerint 2021-re teljesen eltűnhet a magyar nettó külső adósság. Ennek ellenére komoly kihívások, „12 plusz 1” veszély fenyegeti az európai gazdasági fejlődést, ezzel együtt a magyar felzárkózási folyamatot – véli a jegybank elnök. A magyar gazdaságnak 4 területen kell előrelépnie: az MNB által javasolt versenyképességi fordulat 330 pontját végre kell hajtani, emellett általános konjunktúrajavító intézkedésekre és célzott, iparág-erősítő lépések is kellenek, a munkaerőpiaci feltételek fenntartása mellett. Ennek során végig kell gondolni a költségvetési tartalék kérdését. Új programra, a magyar modell 2.0-ra van szükség a 2030-ig tartó időszakban, nem elég a versenyképesség javítása, általános konjunktúra-élénkítő program kell – mondta Matolcsy György.
Az információ és energia lehet az új pénzvilág alapja. Az adat az új arany – véli az MNB-elnök.
Magyarország 2013 óta tartó, folyamatos felzárkózását jelentős sikernek nevezte a jegybankelnök, ahogy a gazdaság átlagosan 3,5 százalékot meghaladó GDP-növekedését is 2013 és 2019 között, de jelezte: a következő években „viharok jönnek”, válságszerű helyzetek alakulhatnak ki. Lengyelország példája azt mutatja szerinte, hogy ezeket az időket túl lehet élni, a sikeres magyar válságkezelés miatt Magyarország már a lengyelekhez hasonlóan teljesít. A felzárkózáshoz biztosítani kell, hogy a magyar gazdaság a következő években is 2 százalékponttal nőjön gyorsabban az Európai Unió fejlett, nyugat-európai államainak átlagánál.
– A fenyegetések között említette a keleti nyitás folyamatának megtorpanását, mert az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi konfliktus lényege szerinte nem más, mint egy fennálló gazdasági hatalom és egy feltörekvő hatalom ütközése, amely több, mint egy kereskedelmi háború.
– Bár csökkent Nagy-Britannia megállapodás nélküli uniós kilépésének esélye, azonban a brexit továbbra is fenyegetést jelent, a brit gazdaság teljesítményének változása komoly hatással lesz a magyar felzárkózásra is,
– Olaszország problémái pedig továbbra is megoldatlanok, miután a gazdasága meglehetősen sérülékennyé vált.
– A német gazdaság „süllyedőben” van, az autóiparban komoly hibák történtek, amelyek visszaütnek a gazdaságra és sérülékeny a bankrendszer is, a kelet-közép-európai régió pedig erősen függ a német gazdaságtól. Az eddig hozzájárult a magyar gazdasági sikerekhez is, azonban a német ipar lassulása 6-9 hónapon belül begyűrűzik Magyarországra – sorolta Matolcsy.
A harmadik napon Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter a következőket mondta: Korszakhatáron vagyunk, az eddigi erős konjunkturális ciklus lassan kezd véget érni, de ez még nem recesszió! A miniszterelnök-helyettes Kínában 6 százalékos, az Egyesült Államokban 1,8 százalékos, az Európai Unióban 1,7 százalékos növekedést vár. A fejlett országokban a hazai össztermék háromnegyedét a szolgáltatások adják, ebben az ágazatban nem érződik visszaesés, és mindez ellensúlyozza az ipari termelés lassulását, a feltorlódott feszültségeket – hangsúlyozta. Bár a német gazdaság 12 hónapja lejtmenetben van, ezt a magyar még nem érezte meg, és még „az ipar is köszöni szépen, jól van” – fűzte hozzá. Ennek magyarázata egyebek mellet az, hogy a magyar járműgyártás prémiumautókat kínál, és ezek forgalma továbbra is nagy, valamint a viszonylag alacsony költségszint, amiből következően nem a magyar kapacitásokhoz nyúlnak hozzá, ha szűkíteni kell a termelést.
Az idei első félévben a gazdasági növekedéshez az egyes tényezők a következőképpen járultak hozzá:
– Kormányzati intézkedések: 1,6 százalék
– Belső motorok: 2,4 százalék
– Külső kereslet: 0,9 százalék
– EU-források: 0,2 százalék
A beruházási ráta a hazai össztermék 28 százaléka, ami a további növekedést megalapozza – jegyezte meg Varga. A nehezebb külső környezet áthidalására, a további felzárkózáshoz hét pontból álló javaslattal állt elő:
– A tartalékok felélésének elkerülése, fiskális szigor. „Az nem megy, hogy az egyik nap nullás költségvetésről beszélünk, a másik napon pedig arról, hogyan kezdjünk el élénkíteni” – jegyezte meg Varga, ami szintén utalás lehetett Matolcsy két nappal korábbi előadására, aki szerint „általános konjunktúraélénkítő programra van szükség”, egyes ágazatokat meg kell erősíteni.
– A beruházási ráta maradjon 25 százalékon.
– Az árfolyam legyen „kiszámítható, stabil”.
– A munkaerő-tartalékokat mozgósítani kell, a közmunkásokat, állástalanokat, nyugdíjasokat vissza kell csábítani a munka világába; például 400 ezerrel kevesebb hölgy dolgozik, mint férfi, természetesen „az otthoni munkát nem számítva”.
– A szakpolitikai javaslatokat végre kell hajtani, az ehhez szükséges törvényeket meg kell hozni – utalt a pénzügyi tárca versenyképességi javaslatcsomagjára.
– A versenyképességet, az innovációt a kisvállalkozói körben is javítani kell.
A politikai és a pénzügyi stabilitást meg kell őrizni, hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Hozzászólások