„Gádor Magda 95” címmel a Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás 2019. szeptember 24-én, kedden 17 órakor a Fészek Galéria Herman termében. A kiállítást megnyitja és a művésznőt köszönti Marosi Ernő művészettörténész.
A kiállítást Szabó Júlia „Vita, Kiáltás, Küzdelem – Gádor Magda új szobrai és rajzai” címmel, a kiállítás meghívóján közölt írásával ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Gádor Magda pályája kezdetén portrészobrot készített, olykor kútszobrot, mint az emlékmű kevésbé harsány időtlenebb formáját, majd pedig csaknem absztrakt kisplasztikákat, melyek olykor a kozmoszt, máskor a modern ember által konstruált fantasztikus lények világát idézték fel. Gépállatok barátkozását faragta, formálta a művész a közelmúltban, technikája az európai szobrászatban az 1920-as évektől használt beton, melyet ekkor még az anyagba kevert festékkel színezett. A kilencvenes években a művész elfordult a sci-fi alakjainak ábrázolásától. Szobrai anyaga, technikája ugyanaz, de elvétve már farag követ is, s a szobrok felületét szerves festékkel utólagosan festi. Motívumainak eredete is a természet és az emberi természetinterpretáció világa. Európai múzeumokban és az ókori Keleten tett látogatásai során több évtizede figyelt már Gádor Magda a szobrászat legrégebbi korszakaira. Tudjuk, időszámításunk előtt legrégebbi korszakira. Tudjuk, időszámításunk előtt 25-20 000 évvel ezelőtt faragott csontokon állatalakok jelentik az ember alkotta művészet legelső lépéseit. Mamut-, tigris-, oroszlán-, lóábrázolásai vallanak arról, hogy az embert az állatvilág előbb foglalkoztatta, mint önmaga. A szelíden pihenő vagy küzdő állat ábrázolása évezredekig ismétlődik a különböző kultúrkörökben. A ház, a palota kapuját tátott szájú oroszlán, szárnyas bika védi, állatfejekben végződő karperecet viselnek a harcosok. Hősmondák és népmesék a világ minden táján ismerik a sokfejű sárkányt, melynek áldozik a közösség, melyet le tud győzni a hős. A tátott szájú szörnyeteg testében hét vagy több lélek lakik. Archaikus korokban embernek, állatnak, növénynek azonos értékű lelke van, mint ezt több tudós, köztük a híres James G. Frazer megállapította az efféle gondolkodás emlékét őrző folklór példái nyomán. A természeti népek úgy bánnak az állattal, mint magasabb rendű lénnyel, ezt a közvetlen kapcsolatot a fejlettebb civilizációk szétrombolják. Lelkes állatok jelennek meg Gádor Magda betonból készült, homokkőből faragott, növényi festékkel festett, csíkozott, pettyezett szobrain, melyek több esetben meghaladják a kisplasztikai dimenziókat. Differenciált gesztusaikkal és mimikájukkal mégis sejtetik, hogy archaikus előzményeik ellenére a modern művészet alkotásai. Közelebbi őseik között van a múlt század szatirikus-realista állatszobrászata, sőt még a parlamenti szónokok gőgjét és ürességét kigúnyoló Daumier-fejek is eszünkbe jutnak például az egymással vitázó sárkányfejek láttán. A szecessziós plasztikák csavarodó kígyói, az expresszionisták vészt kiáltó madarai is előzmények Gádor Magda szobraihoz. A művész számára azonban semmiféle irányzat nem fontos annyira, mint aktuálisnak érzett helyzetképek megrajzolása, megformálása harmincezer éve aktuális helyzetekről. Mozgásokat, küzdelmeket jelenítenek meg plasztikai történetei, melyek jelentése olykor drámai, olykor elégikus-ironikus világmagyarázat. Andersen meséinek esetlen, kedves, rútból csodaszéppé változni tudó állatalakjai éppúgy eszünkbe juthatnak Gádor Magda szobrai láttán, mint Karinthy Frigyes utópisztikus novelláinak állatai. A kiállításon bemutatott néhány rajz arról vall, hogy a szoborkompozíciók a papír síkján születtek, gyors és eleven firkálásból, sokszor a művész számára is meglepetésként. Meglepetés az egész kollekció, melyben nincs erőltetett archeologizálás, s mégis archaikus, nincsen mágia, csak játékos küzdelem olyan létezésért, melyben állatnak és embernek egyaránt helye van.
Cím: 1073 Budapest, VII.Kertész utca 36.
A kiállítás 2019. október 10-ig tekinthető meg a Fészek Művészklub nyitvatartási idejében, 14-21 óra között.
Hozzászólások