Szép Ilonka sírjánál
Nézd, mennyi játék van minden estben!
A felszálló köd tejszínű opál,
míg kutat a szem a néma lesben,
fák közét átszövi ezüstfonál.
A bukó nap is árnyékot festhet,
mert a fák sziluettje így kopár.
A perc egy pillangóban ölt testet.
Sóhaj? Vagy csak egy ártatlan bogár?
Nem locsogó patak ma a Bózsva,
sok titoknak hallgatag adósa,
vízén úszik fényjáték- hajfonat.
A hegyek ölén most is vad tanyáz.
Lesen a hold, a koronás vadász,
és liliomhullás az alkonyat.
Hozzászólások