kínok között sírva jöttem világra
remélem
nem így megyek majd el
időnként rossz utat követtem
tudom
de már ritkábban tévedek
nem vonz a mélység
fölöttem kék ég
viaszból mégsem fabrikálok szárnyakat
magasba nem török
inkább itthon csücsülök
hintaló helyett hintaszékre vágyom
lám
vágyaimban nincs oly nagy különbség
bálok helyett kondoleálni járok
egyre nagyobb többségben a lányok
mi a fiúk hamarabb megyünk el
miért
kiáltom
ám erre senki nem felel
kezem remeg
bár szemem javulni látszik
bolond ki ezen kesereg
az éjfarkas még nem rám vadászik
örülni kell minden egyes napnak
annak is
amikor becsapnak
ajándék minden perc amit megélek
így örül a légy is meg a gyűrűsféreg
boldogan nyugtázom az esti harangszót
köszönöm uram
hogy ma még nem értem szól
Hozzászólások