Az új műsor bemutatóját volt szerencsém látni, ahol maga a vendégszereplő cirkusz igazgatója is köszöntötte a közönséget. Ideérkezve 20 fokos hőmérséklet fogadta őket, ugyanannyi, mint amikor Észak-kelet Szibériából elindultak, csak az mínusz 20 fok volt. Bár ott ilyen hideg enyhe időnek számít a valóban téli, mínusz 40 fokhoz képest.
Karikaugró szám
Jómagam jakutföldi kultúrával színesített különleges élményre számítottam ugyan, de minden várakozásomat felülmúlta az a műsor, amely a világ bármelyik porondján bármilyen összehasonlításban állná a versenyt. Mint minden kiemelkedő teljesítmény, ez sem véletlen, hanem megfeszített munkára épül. A jakutföldi Szaha Köztársaság Állami Cirkusza, a Gyémánt Cirkusz tagjai öt éven át képezték tovább tudásukat Kínában, amelynek eredménye az artistaművészet legmagasabb színvonalú megjelenítése.
Az előadás címe „Hófödte álom – ősi cirkuszi mese” sokat mondó, hiszen a szibériai örök fagy birodalmának misztikuma, meséi, hagyományai, az ősi jakut világkép figurái elevenednek meg a porondon. A 13. században gyökerező meséket a népi mesemondók őrzik, akiknek nevéből ezeket a varázslatos történeteket olonhoknak nevezik. Ahogy nézőként megtapasztaltam, a műsor minden egyes eleme tökéletesen kimunkált. Bámulatba ejtő a cirkuszművészek bravúros technikai felkészültsége, mozgáskultúrája, arcmimikája csakúgy, mint a jakut népviselet alapján tervezett, minden részletében pompázatos, aprólékosan, finoman kidolgozott kosztümök, fejdíszek, a hagyományokat idéző dobok, a produkciókhoz használt eszközök. Ugyanez a gondosság, hozzáértés, alaposság, vagyis profizmus jellemzi a különböző szereplők, mint sámánok, rénszarvasok, jégtündérek, bohócok figurájának megformálását.
Mint ahogy a cirkuszi műsorokban közkedvelt, ezúttal is keretjátékba foglalták az egyes számokat. A történet két fiatal szerelmének reménytelenségével indul, minthogy apáik, a fehér és a fekete sámán egymás ellenségei. Végül persze minden jóra fordul, de ahhoz próbatételeken kell átesniük, és segítőket találniuk.
Kutyaszám
Ritkán láttam olyan előadást, amely teljes egészében maradéktalanul elnyerte a tetszésemet, a Hófödte álom azonban ezen kevesek közé tartozik. Éppen ezért szinte lehetetlen kiemelni bármelyik produkciót, így inkább rövid összefoglalót adok.
Volt tehát 1/ hulahoppozás megszámlálhatatlan, és az artistanő teste körül hihetetlen alakzatokat öltött karikával, 2/ kaucsuk szám öt elképesztően hajlékony lánnyal, mindenféle alakzatban, 3/ karikaugró szám (ld. 1. sz. fotó), a végén már négy, egymás fölé helyezett karikával, amelyeken keresztül ugráltak, szaltóztak, bukfenceztek előre-hátra, egyszerre többen is, 4/ ősi hagyományokat idéző, hatalmas energiákat bemutató dob- és rúdszám, dupla és tripla szaltókkal, 5/ magasban lengő karikán lélegzetelállító akrobataszám a levegő tündérével, 6/ harcosok próbatétele, öt méter magasban kifeszített kínai rudakon erő- és akrobata mutatvány, 7/ körbe-körbe lengő tissue-szám keretében a két fiatal szerelemtánca, amikor végre egymásra leltek, 8/ labdák urai szám három zsonglőrrel, akik lépcsőn is le-fel pattogtatták a labdákat, szemmel alig követhető gyorsasággal, 9/ kötélszám mindenfelé tekergő és lengő kötelekkel, amelyeken átugráltak, miközben egymás feje fölött szaltóztak, 10/ kutyaszám (ld. 2. sz. fotó) gyönyörű szamojéd és husky szibériai kutyákkal, és legalább annyira gyönyörű idomárral, 11/ hintaszám, lélegzetelállító akrobata mutatvány szédítő ugrásokkal és szaltókkal, 12/ kalapos zsonglőrszám, egymás hátán gúlában állva is, talajakrobatikával nehezítve, 13/ lengőpiedesztál (ld. 3. sz. fotó), amelyben egymás vállán állva, egymás fején kézállásban, vagy a másik vállán támaszkodó rúd tetején fejen állva lendültek át a magasban az egyik oldalról a másikra. Ez utóbbi teljesen egyedi és új szám, amelyhez külön rekvizitet is kellett tervezni.
Lengőpiedesztál
Persze a bohócok sem maradhattak el, két háromfős csoportban, úgy mint észak nevettetői és equivokee bohócok. Viccesek, mókásak, szeretnivalók, és persze zsonglőr, ugrókötél, bűvész, tánc és más elemekkel is tarkították a műsorszámaikat. Ahogy az lenni szokott, egy-egy gyanútlan nézőt kiszemeltek és a porondra invitálták szereplőként.
Minden korosztály remekül szórakozott, egymást felülmúló, változatos műsorszámok, végig magas színvonal, amelyet a nézők lankadatlan figyelme és tetszésnyilvánítása kísért. Tökéletesen illeszkedtek az előadáshoz a fény-és hangeffektusok, külön élményt jelentett a jakutföldi ősi és népi dallamokat idéző zenei aláfestés.
Egyetlen dolgot kifogásoltam a záró jelenetben, de azt nagyon, amikor is megszólalt egy bárgyú amerikai karácsonyi dal, amelyet advent idején bevásárlóközpontokban nyúznak végeláthatatlanul. Értem én, karácsonyi műsorról van szó, de hogy ez a teljesen idegen elem mit keres egy szibériai társulat nálunk előadott tökéletes műsorában, azt nem tudom. Számtalan ideillő magyar karácsonyi dal van, és bizonyára akad jakutföldi is – nem lehetne inkább közülük választani egyet a fináléhoz?
A Hófödte álom december 31-ig látható a Fővárosi Nagycirkuszban. A műsor gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt különleges élményt nyújtó program lehet.
Hozzászólások