„Aki mindenütt ott van, sehol sincs” – Seneca
Teste a tömegben, de lelke árva,
félelméhez csak szorongás a habarcs.
Az adottság határait bejárta,
már agyban gyávul minden apró parancs.
Nem is érzi át, hogy itthon az otthon,
napja bűntelen, csak élete silány.
Azért csak, hogy álmában ne szorongjon,
helyét keresi a periférián.
Tette legtöbbször a szabadság foglya,
de látja, az esély más kezét fogja.
A kor, melyben a cinizmus is frusztrált,
hallgatag, mint akire egy nagy busz járt.
Valaki sóhajt. Ezt most megúszta épp!
(Még) értelmét keresi a puszta lét.
Hozzászólások