A bennünk rejlő stációk • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

A bennünk rejlő stációk

 

(A hatodik)

 

Útjelzőtábla az elfordult tekintet.
Az arcokon ott a hazugságok pora.
Ma a market olcsóbban adja az inget.
Ez a szemekbe nyomott forsale-k kora.

A reklámok eljárnak egy ócska szvinget.
Plakáton lódít az aznapi csoda.
Mögötte két koldus marakodik csikken:
egymás között meg nem feleznék soha.

A fásult legyint. Lelke megszokta talán.
Valaki köp. Elöl némelyik kaján:
nagyon messze még a keresztút vége!

Van, akit vakít az ég szentnek hitt kéke,
nem látja, istene benne esik térdre.
Egy kendő keres csak választ a miértre.

 

(Ahol Veronika megtörölte a kendőjével Jézus arcát)

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS