Az Európai Bizottság közzétette a 28 EU-tagállam, valamint Norvégia és Izland egészségügyi rendszerének helyzetére vonatkozó új országspecifikus elemzéseket.
A Magyarországra vonatkozó elemzés szerint a magyar egészségügyi eredmények a 2000 óta tapasztalható javulás ellenére még mindig elmaradnak a legtöbb uniós ország eredményeitől. Ez részben az egészségtelen életmódra, részben az egészségügyi ellátás mérsékelt hatékonyságára vezethető vissza. A dohányzás, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás és az elhízás szintjét tekintve a Magyarországon mért értékek a legmagasabbak között vannak az EU-ban, ami hozzájárul a szív- és érrendszeri, valamint a rákos megbetegedések által okozott halálesetek magas arányához. Az egészségügyi ellátásra fordított közkiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, és sok magyar saját zsebéből fizeti egészségügyi kiadásai jelentős részét, ami aláássa a méltányosságot.
Az egészségügyi rendszer továbbra is túlzottan kórházközpontú, és nem jut elegendő figyelem az alapellátásra és megelőzésre. További reformokra és beruházásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország lefaragja teljesítményhátrányát az EU többi részéhez képest. Ugyanakkor a gyermekkori immunizáció aránya már hosszú évek óta magas Magyarországon, köszönhetően a kellő átoltottságot garantáló határozott szakpolitikának: a kötelező védőoltások (és egyes önkéntes védőoltások, például az influenza elleni oltóanyagok) ingyenesek, az átoltottság pedig meghaladja a WHO által meghatározott 95%-ot.
A Bizottság a mai napon az országspecifikus egészségügyi elemzéseket kísérő jelentést is megjelentette, mely fontos következtetéseket von le az elemzésekből, és bemutatja az egészségügyi rendszerek átalakítása terén megfigyelhető főbb tendenciákat, köztük a következőket:
– A védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság egész Európában komoly népegészségügyi fenyegetést jelent, amelyet egészségügyi ismeretterjesztéssel, a félretájékoztatás elleni fellépéssel és az egészségügyi dolgozók aktív részvételének biztosítása révén lehet leküzdeni.
– Az egészségfejlesztés és a betegségmegelőzés digitalizációjából nem mindenki kerül ki nyertesen. A mobilegészségügyi és más hasonló digitális eszközök éppen azok számára kevéssé hozzáférhetőek, akik a legtöbbet profitálhatnának ezekből a szolgáltatásokból.
– Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén még mindig jelentős hiányosságok tapasztalhatók az EU-ban.
– Az egészségügyi dolgozók készségszerkezetének megújítása nagyban javíthatja az egészségügyi rendszerek ellenálló képességét, különösen az ápolók és gyógyszerészek szerepének növelése révén.
– A gyógyszerek életciklusa számos lehetőséget nyújt arra, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással a biztonságos, hatékony és megfizethető kezelések biztosítása terén, a gyógyszerkiadások észszerűsítését és a megfontolt gyógyszerfelírást is beleértve.
Hozzászólások