Az Európai Unió intézményei folyamatosan nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az uniós polgárok minél alaposabb tájékoztatást kapjanak tágabb otthonunkat, az EU-t érintő aktualitásokról, tervekről, az egyes intézményeken belül zajló munka részleteiről. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete rendszeresen szervez tanulmányutakat újságírók részére, hogy rajtuk keresztül hozzásegítse az EU polgárait az alaposabb tájékozódáshoz. Legutóbb 2019. november 20-22. között került sor ilyen tanulmányútra Brüsszelben, amelyen 15 magyarországi újságíró vehetett részt Szombathelytől Debrecenig, Egertől Pécsig. A Hetedhéthatár Magazint ezúttal Komlós Attila képviselte az eseményen. Kétrészes cikkünkben áttekintjük a programon elhangzottakat.
Közös hadsereg, digitális adatbiztonság, új technológiák, migráció
Margrethe Vestager ad tájékoztatást a magyar újságíróknak
Margrethe Vestager, az előző Bizottság tagja, a 2019-ben hivatalba lépő Bizottság alelnöke a katonai-védelmi kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy amíg az Egyesült Államok hadserege jobban integrált, egységesebb, addig az EU-t sokféle fegyver használata és szétszabdalt védelmi rendszer jellemzi. Közös európai védelemre van szükség, amelyben a hagyományos és digitális rendszerek egyaránt helyet kapnak, a hosszú külső határ védelme minden EU-polgár számára meghatározó jelentőségű.
Napjainkban az adatvédelem kérdése különösen aktuális. A különféle internetes alkalmazások által gyűjtött nem személyes adatok megadása önmagában nem jelent problémát, azonban a különálló adatok egyesítésével sok információt meg lehet tudni a magánéletről, megalkotható a személyiségrajz, innen kezdve már személyes adattá válik a megadott részinformációk összessége. A felhasználók jelentős része a sütik elfogadásakor nem is gondol bele ebbe. 700 ezer betöltetlen álláshely van az informatika területén, rengeteg programozóra van szükség. Az oktatás ugyan tagállami hatáskörbe tartozik, azonban a kérdésre nagy hangsúlyt kell fektetni, közben figyelve arra, hogy különböző hozzáállású emberek vannak – egy részük él a digitális szolgáltatásokkal, mások nem foglalkoznak vele és a hagyományos megoldásokat választják.
A környezetvédelem az autóiparban is megjelenik és egyre nagyobb jelentőséget kap. Az elektromos motorok gyártása, a robottechnika elterjedése felveti azt a kérdést, ami már az 1970-es években is felmerült: „mit fogunk csinálni, ha a gépek átveszik a helyünket?” Ahogy akkor sem lett probléma, úgy most sem lesz, hiszen az új technológiák új tudást is igényelnek, új tanulási módszerek szükségesek, nincs megállás. Aki a technológiára mutogat, az lusta. „A demokrácia lényege, hogy nyitottnak és kísérletező kedvűnek kell lenni.” – tette hozzá az EB alelnöke.
Az előadás témája a migráció
Margrethe Vestager a migrációval kapcsolatban elmondta, hogy már nincs válsághelyzet. Az illegális migráció nem elfogadható, azonban a legális – azon esetek, amikor a bevándorló munkát kap – fontos, ezért fenntartható megoldásra van szükség. A kontinens lakossága öregszik, szükség van a bevándorlókra, különösen, azokra, akik olyan képességekkel rendelkeznek, amelyekre igény van Európában. A bevándorlók számára a legális utat kell biztosítani – ne fordulhasson elő olyan, hogy valaki az összes megtakarított pénzét egy embercsempésznek adja. A sajtószeminárium egy másik előadása is ezt a témát járta körül. A migrációs ügyek igazgatóságának munkatársa elmondta, hogy a Schengeni, illetve a Dublini egyezményt nem mindegyik EU tagállam írta alá, illetve néhány EU-n kívüli ország is aláírta azokat és „minden ment a maga útján” 2015-ig, jóformán gond nélkül. 2015 májusában ötéves tervet fogadtak el, ez volt a Migration Agenda, amelynek középpontjában az illegális migráció kiváltó okainak csökkentése, a határigazgatás (életmentés és a külső határok biztosítása), az erős közös menekültügyi politika és a jogszerű migrációval kapcsolatos új szakpolitika állt. Néhány hónappal később jelentkezett a migrációs krízishelyzet, amely nagyjából 2016 márciusáig, az EU-Törökország nyilatkozat aláírásáig tartott, miután az EU-területére Törökország felől érkező bevándorlók száma a napi tízezres csúcsról (2015. október) napi 80 főre esett vissza. Ettől függetlenül fontos feladat a tenger felől érkezők megszűrése, az illegális bevándorlók visszaküldésével kapcsolatos eljárások rendezése. Az új Bizottság Migrációs Egyezményt készít elő, az 5-6 oldal terjedelmű dokumentum politikai irányvonalakat tartalmaz. Az egyezmény jelentőségét bizonyítja, hogy a Bizottság elnöke személyesen fogja végiglátogatni a tagállamokat, hogy jobban megismerje a helyi viszonyokat, attitűdöket. Tökéletes eredmény vélhetően nem fog születni, azonban megoldást kell találni.
Kreatív kultúra – kreatív Európa
A csütörtök délutáni előadások témája az EU-polgárok határon átívelő együttműködési lehetőségeinek körbejárása volt. A Kreatív Európa program az audiovizuális kultúrát leszámítva mindennel foglalkozik, együttműködést biztosít a kulturális és kreatív ágazatok között, azt az alapelvet követve, hogy az európai hozzáadott érték a kultúrák átlépéséből fakad. A program két kiemelt területe az örökség és a színjátszás. Társfinanszírozásban megvalósuló projektek kaphatnak támogatást, 3 résztvevő ország esetén maximum 200 ezer euro összegig, ez a projektek teljes költségvetésének 60%-a lehet, a fennmaradó 40%-ot nemzeti- és magánfinanszírozásból, illetve jegyeladásból kell a pályázóknak előteremteni. 6 ország részvételével a támogatás összege kétmillió euro lehet, minden esetben az a legfontosabb, hogy a résztvevő partnerek tanuljanak egymástól. Lényegében az ilyen jellegű támogatásokhoz európai hálózatok juthatnak hozzá. Konkrét példákkal élve a zene területén ilyen a Live Europe, amely 18 koncerthelyszínt foglal magába, tehetséges embereket és helyszíneket hoz össze. Az irodalom vonatkozásában pedig a műfordítások támogatása jelent újdonságot, hiszen korábban ilyen nem volt, a kultúra zömmel nemzetállami szinten létezett, új elem az összeurópai szint megjelenése. A kreatív ipar az autóiparnál is jelentősebb, rugalmas, gyorsan megtalálja a helyét, s nem csupán ágazati szinten érvényes ez, hanem az egyén szintjén is: a kreatív emberek a saját életüket is jobban meg tudják tervezni. A kultúrára összesen 1,8 milliárd euro jut (ez az EU költségvetésének 1%-a!). Cél a 30%-os növekedés elérése. A kultúra lényeges eleme az építészet – nem véletlenül volt 2018 az Európai Örökség Éve – az Európán kívüliek számára komoly turisztikai vonzerőt képvisel az épített örökségünk. Az Európai Mobilitási Terv például zeneművészek számára jelent fejlődési, tanulási lehetőséget, segítségével mesterkurzusokon vehetnek részt. Végül, de nem utolsó sorban a szektorok közötti átfedés erősítését kell megemlíteni, elég ha csak egy példával támasztjuk alá ezt: a színházi előadásokban a 3D technika, a virtuális valóság alkalmazása manapság egyre elterjedtebb.
A kultúra mellett nagy hangsúlyt kap egymás megismerése, a nyitottság, az elfogadás növelése. A fiatalok diákcsereprogramokban vehetnek részt (Erasmus+), utazási lehetőséget kapnak (Discover EU), hogy jobban megismerjék a különböző népeket, kultúrákat; számos önkéntes program biztosít lehetőséget egyrészt az utazásra, másrészt arra, hogy különböző társadalmi csoportokat ismerjenek meg minél többen. A célok elérését segítik az önkéntesi szolgálatok, a szolidaritási projektek, a gyakornoki programok. Az előadó kiemelte a Budapest Bike Maffia projektet, amelyben magyar és külföldi önkéntesek egyaránt részt vesznek.
Kihívások az új költségvetési ciklus előtt
Előadás a költségvetésről és a kohéziós politikáról
Az Európai Bizottság költségvetési ügyekkel foglalkozó munkatársa előadásában kiemelte, hogy az EU költségvetésének kétharmadát jelenleg a mezőgazdaság és a kohéziós politika teszi ki, a fennmaradó egyharmad jut az egyéb programokra, a kutatás-fejlesztésre és a működés költségeire – utóbbit szemléletes példával illusztrálta: az EU adminisztrációja minden EU-polgár számára napi egy csésze kávé árát teszi ki. A költségvetés elfogadása egyhangú döntést igényel, várhatóan 2020. második felében, a német elnökség időszakában lesz megegyezés – a folyamatot erősítheti, hogy a költségvetési bizottság elnöke is német. A költségvetés előkészítését – tanulva a korábbi ciklusok hibáiból – ezúttal időben elindították, azonban a folyamat a Brexit miatt mégis csúszásban van.
A támogatások közül – Magyarország számára különösen – fontosak a kohéziós alapok, melyek az elmaradott régiók felzárkóztatását hivatottak elősegíteni. A támogatások jelentős része sajnálatos módon nem minden esetben hasznosul a kívánatos módon, ezt igazolja, hogy Magyarország négy leginkább leszakadt régiója továbbra is az EU 20 legelmaradottabb régiója között található.
A 2021-27. közötti költségvetési ciklusban a célkitűzések változni fognak, a korábbi 11 helyett 5 szakpolitikai célkitűzés lesz a tervek szerint. Lássuk részletesen, mit tartalmaznak ezek a célkitűzések!
Intelligensebb Európa: a K+F kutatási kapacitások kiaknázását, tudástranszfert, stratégiai partnerségek kialakítását, hálózatosodást, a kis- és középvállalkozások fejlesztését, a hozzáadott érték növelését az innovatív vállalkozások számának gyarapítása révén; a KKV-k versenyképességének növelését és nemzetközivé válásának elősegítését, új technológiák alkalmazását. Az információs és kommunikációs technológiák felhasználásának növelését a KKV-k körében, speciális képzéseket az intelligens szakosodás területein, átképzést és továbbképzést, az innovációmenedzsment és a vállalkozói készségek fejlesztését.
Zöldebb, alacsonyabb CO2-kibocsátású Európa: az energiafogyasztás csökkentését lakóépületekben; a KKV-k, a középületek, a távfűtés energiahatékonyságának és a megújuló energiaforrások használatának növelését, az ivóvízellátás javítását, a vízkészletek védelmét, a hulladék újrahasznosítását és újrafeldolgozását, a szelektív gyűjtés és körforgás előmozdítását, valamint nyersanyag-alternatívák kifejlesztését, az újrafeldolgozott anyagok használatát, a levegőminőség javítását, a biológiai sokféleség és a Natura 2000 hálózat támogatását városi területeken.
Összekapcsoltabb Európa: a transzeurópai közlekedési hálózatokba történő beruházások folytatását a fenntartható és hozzáférhető közlekedési módok – vasút, belvízi hajózás, különösen a Duna hajózhatósága – és a multimodális közlekedés felé történő elmozdulás elősegítését, a közlekedésbiztonság növelését, az integrált (okos) közlekedési rendszerek kiépítését, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közösségi közlekedés és az aktív közlekedési módok, például a kerékpározás elterjesztését.
Szociálisabb Európa: nyitást a tartós munkanélküliek és fogyatékkal élők felé, a nők munkaerőpiaci részvételének támogatását, az oktatásban a minőség és hozzáférés javítását, a korai iskolaelhagyás megelőzését, a hátrányos helyzetűek (pl. romák) kirekesztésének leküzdését, az alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztését, a felnőttoktatás fejlesztését. A perifériára szorult társadalmi csoportok integrálását, az anyagi nélkülözés kezelését, szociális és oktatási beavatkozások elindítását a leszakadó térségekben, a lakhatási szegénység leküzdését, megfizethető egészségügyi ellátás biztosítását, az egészségügyben az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést.
Polgárokhoz közelebb álló Európa: funkcionális városi területek, pl. egyetemi, innovációs, tudományos és technológiai központok fejlesztését, speciális városi kihívások kezelését a helyi szükségletekhez igazodva, kis- és közepes méretű városok esetében a többközpontú fejlődést, a város és vidék közötti kapcsolatok erősítését, a rurális térségek hiányos infrastruktúrájának fejlesztését és az alapvető szolgáltatásokhoz, valamint munkahelyekhez való hozzáférés biztosítását, a meglévő értékekre épülő, endogén helyi fejlesztések támogatását.
A kohéziós politika előnyeiből a beruházások közvetlen hatásai, illetve a kereskedelem bővülésének közvetett hatásai révén az EU valamennyi régiója és országa részesül. A 2007-13-as időszakban a kohéziós politika által biztosított 1 eurós befektetés 2023-ra 2,74 eurós GDP többletnövekedést teremt.
Hozzászólások