Szarvas István | Sinkó Eszter: Az uniós átlag kétharmadát fordítjuk egészségügyre

Napi aktuál

Sinkó Eszter: Az uniós átlag kétharmadát fordítjuk egészségügyre

Az IME 2019. december 3-án rendezte meg a XIX. Vezetői eszköztár kontrolling konferenciát. Az eseményen négy blokkban (Ágazati politikák finanszírozása, Kontrolling aktualitások, Vezetői eszköztár, Kontrollig,aktualitások II.) 17 előadás hangzott el, az ebédet leszámítva hét és fél órás időtartamban.

Döntésre vár a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), amely a késlekedés miatt nem tudja utalni a traumatológiai ellátás szeptembertől megemelt fix díját (visszamenőlegesen), s egyelőre nem kaptak zöld utat a jövőre vonatkozó finanszírozás-változással kapcsolatos terveik sem – derült ki Kiss Zsolt, a NEAK főigazgatójának tájékoztatásából.

Kiss Zsolt elmondta, hogy az ellátási struktúrát nem lehet felülről megváltoztatni, mert ehhez a finanszírozást (beleértve az ösztönzők alkalmazását) át kell alakítani. A tvk megszüntetése egyelőre nem lehetséges megoldás, ám elosztásánál sokkal jobban figyelembe kell venni az ellátási igényt: oda csoportosítani, ahol a beteg ellátást kap, nem pedig régi, berögzült mechanizmusok alapján meghatározni. Ez markáns beavatkozási pont lenne a NEAK vezetője szerint, hiszen a tvk nem az ágyszámra épülne, ezért mobilabb, dinamikusabb rendszer jöhetne létre. Kérdés, hogy mikor kezdheti végre a Pénztár az ellátási struktúra változását generáló programját, mert koncepciójukkal készenlétben állnak, derült ki a főigazgató szavaiból.

Később Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság alelnöke Egészségpolitikai aktualitások című előadásában megjegyezte, a két leghangosabb szakma tudott többlet forráshoz jutni, holott a teljes finanszírozás újragondolásra szorul. Az SE EMK programvezetője arra utalt, hogy a traumatológiai ellátásoknál a fix díjak emelése mellett jövő januártól 1,45 szorzóval számolhatják el a súlyszámokat, míg az érsebészeti ellátás fix díjait 83 százalékkal növelik jövő évtől.

A források problematikájánál maradva Sinkó Eszter úgy vélte, már nem kell semmiféle indoklás ahhoz, hogy növelni kell a finanszírozást, mert önmagukban a számok elegendő érvek ehhez: a 2018-as előzetes adatok szerint az uniós 9,9 százalékos átlag helyett nálunk csak 6,6 százalékot fordítunk egészségügyre (az Európai Bizottság 2019-re 6,9 százalékot jelez) a „mi szárnyaló” GDP-nkből. Az unióban kiemelkedően magas, a lakosságot terhelő magánkiadásokat – mint gyógyszerkiváltás, térítéses ellátás stb. – leszámítva mindössze 4,6 százalék jut az egészségügyi közkiadásokra. Ez „olyan csúnya adat”, hogy nincs mit magyarázni még akkor sem, ha esetleg hiba csúszott a számításba, szögezte le, ugyanis szinte egy Egészségbiztosítási Alapnyi a különbség az uniós átlag és a mi költésünk között, vagyis 1200-1300 milliárd forintra tehető az eltérés. S hiába unalmas már erről beszélni, nem lehet az elégtelen finanszírozás kérdését megkerülni, mutatott rá.

Még nem tudni, hogy az új felállású orvosi kamara meg tudja-e pörgetni a változásokat, s egyelőre nem látni, hogy bármit hozott volna az önkormányzati választás. Örömmel vette, hogy végre a Számvevőszék elnöke, Domokos László is elismerte, több forrás kell a területnek, igaz, ezt a sürgősségi ellátással kapcsolatos vizsgálat után írta le, de legalább leírta.

A jövő évi büdzsé 190 milliárdos többletet mutat 2019-hez képest, ebben benne van a közszolgáltatások fejlesztésére szánt 40 milliárd forint (ami idén más költségvetési soron található), így 150 milliárd forinttal több jut a gyógyító-megelőző ellátásokra. Ennek nagy része, 80 milliárd forint béremelésre megy (szakdolgozók), benne van tízmilliárd forint, amit minden jel szerint nem a háziorvosi, hanem a fogorvosi ellátásra adnának, sorolta Sinkó Eszter az adatokat. Arra is rámutatott, hogy a mindenkori büdzsében nagy a bizonytalanság, ugyanis az előirányzathoz képest viszonylag magas összeget tesz be az állam év végéig: például 2016-ban 157 milliárdot, 2018-ban 126 milliárdot. A kórházi adósságról úgy vélekedett, hogy nem fogják teljes mértékben rendezni a már 60 milliárd fölé rúgó tartozásállományt, ezért az intézmények máris rendezetlen adóssággal kezdhetik majd az új esztendőt.

Gárdos Csaba, a Felügyeleti Igazgatóság vezetője elmondta: „Ha már márciusra 14, szeptemberre pedig 32 kórháznak fogy el az elkölthető kerete, akkor ott valami nagyon nagy baj van.” – mondta. A kórházakban dolgozó felügyelők tapasztalatait összefoglalva azt is megjegyezte: az intézmények egy részének már a költségvetés készítéskor jelentős mértékű a hiánya. A kórházi adósságok 70-80 százalékát 29 intézmény hozza össze. Az érintett vezetőkkel egyenként is tárgyaltak, készíttettek velük intézkedési terveket arról, hogy még hol, mit lehetne takarékosabban végezni, ám hiába. Időközben ugyanis újabb többletkiadásokra kényszerültek, és azok elviszik a megtakarításokat. „Hiába tudja valaki, hogy egy-egy tevékenységet abba kéne hagynia, mert már nincs elég betege, nem magától nem szervezi át senki az ellátásait, mindenki központi döntésre vár.”  – fogalmazott Gárdos Csaba. Ha a tervezett strukturális átalakítások hoznak megtakarítást, akkor is szüksége van .

A konferencián ismertetésre kerültek „Az Év IME előadója” nyertesei.

I. helyezett: Dr. Rékassy Balázs ügyvezető igazgató, Mesopharma Kft.
Magán-és közfinanszírozás együttélése és lehetséges válása.

II. helyezett: Király Gyula, Hospitaly Kft.
BigData- lehetőségek és akadályok

III. helyezett: Dr. Evelovits Tamás, a WHO barcelonai irodájának vezetője
WHO Forrásteremtés és betegterhek Európában

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Sinkó Eszter: Az uniós átlag kétharmadát fordítjuk egészségügyre”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés