lépdelek az idő lábnyomában
fura
de cipőtalpam pontosan belefér
és lépéshossza az enyémmel megegyező
kompatibilisek vagyunk
mondhatom azt is ez az én időm
hogy honnan hová vezet
kétesélyes
múlt ferdül a képzelet erőterében
jövőmön a varrás mentén apránként feslik
sebzett tegnapok
seszín holnapokkal paroláznak
vállamon álmokból szőtt felleghajtó
zsebében
abortált vágyak nyögvenyelős versek
trendi módon okostelefonba tömve
fejemen áldás
az úr gondot visel a hősökre és balgákra
rejtély
melyik skatulyába sorolt
a téren angyal suhan át
de lehet csak settenkélő vízió
állok a nyüzsgő sokadalomban
előttem jászol
benne örök reményünk karikatúrája
Pécs, 2019.12.17.
Hozzászólások