Évezredek figyelnek,
ott fent az örök ragyog.
Lenni kell egy kis jelnek.
ahogy ígérték dalok.
Sok csillag van az égen,
egyik talán egy angyal!
Oly szép is volt ez régen,
fenyő várta, meg asztal.
Megfejthetetlen titok.
Mindig megvolt a csoda
a múlt gyerekként szipog,
s mindig visszatér oda.
Ezernyi sok a jászol,
térdepelnek gipsz-bölcsek,
de dalt dúdol a távol,
s fénylenek messzi völgyek.
Fenyőkön gyúl a lámpa,
csendes éjben áhítat.
A hit, mint kisded árnya,
eget s földet átitat.
Hozzászólások