Márkus László | kertvárosi reggel

Szépirodalom - vers

kertvárosi reggel

 

ásítozik még a hajnal szájából köd szitál
távolból részeg kardal
kukák koccanása káromkodás ha túl nehéz.
boltoslány esik be az ajtón
bájos arcán most nincs mosoly
elaludt
bezzeg a mi időnkben
lamentál a főnök úr
egykedvű kezek kiflit kotornak
a
kupac alján tán szebb lapul
kávéillat
papírpohár csordultig töltve
két zsömle kevéske párizsi
hogy ettől jobban teljesít
kizárt
egyetlen kassza hosszú a sor
zsörtölődés ha nincs apró
rigó riaszt
húgyszagú járdán derespofájú dakszli döcög
mögötte tipeg naftalinillatú asszonya
ő diktál most mióta nincs ura

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “kertvárosi reggel”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés