Hajléktalanként leng a szél,
az utcakő is ténfereg,
két gyönge madárlábain
lépked az est, kis fény dereng.
Bezárul csöndben mind a ház,
elüldögélve hallgatok,
csak kulcs csikordul álmain,
nem nyílnak már az ablakok.
A vers első közlésként a Szózat antológiában jelent meg.
Hozzászólások