Szarvas István | Nemzetközi tanácskozás az Uniós források felhasználásról

Napi aktuál

Nemzetközi tanácskozás az Uniós források felhasználásról

Nagy érdeklődés előzte meg a budapesti két és fél órás 2020 január 31-i szünet nélküli szinkrontolmácsos nemzetközi tanácskozást.

Martin József Péter, a Transparency International magyarországi vezetője előadásában arról beszélt, hogy Magyarország 25 milliárd eurót kapott az elmúlt hét évben az Európai Unióból, a közbeszerzések fele uniós forrást érint, az egy főre jutó támogatások tekintetében is az elsők között vagyunk. Ehhez képest sajnos nem mondhatjuk el, hogy az ország gondosan használja fel az EU pénzét. Martin József szerint az OLAF 2018-ban a legtöbb vizsgálatot Magyarországon végezte, évek óta az egyik legmagasabb arányban (a pénzek 4 százalékában) kell nekünk visszafizetni szabálytalanságok miatt támogatást. Ráadásul 2014-2018 között húsz olyan ügy volt, amit az OLAF feltárt, de a magyar ügyészség nem lépett. A közbeszerzések egyre koncentráltabbak, a kormányközeli szereplőknek egyre nagyobb szelet jut, miközben a TI szerint a tenderek átlagosan 25 százalékkal túlárazottak.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi irodájának vezetője egy felmérést idézett, eszerint az európai üzleti szereplők harmada már találkozott korrupciós kísérlettel, ehhez képest csak 41 százalékuk mondta, hogy szerinte a hatóságok megfelelően tárják fel és szankcionálják a korrupciót. A TI rendezvényének vendége volt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) elnöke, Ville Itälä is, aki rövid előadását követően azonnal elköszönt, még kérdést sem lehetett neki feltenni. Elmondása szerint az OLAF-nak egyre nehezebb körülmények között kell végeznie a feladatát, hiszen a korrupciónak egyre cizelláltabb módjai vannak, ezért egyre nagyobb szükség van a különböző uniós és nemzeti intézmények együttműködésére. Ville Itälä szerint folyik az OLAF jogállásának felülvizsgálata azért, hogy hatékonyabban tudjon nyomozni. A hivatal elnöke szerint minden tagállam érdeke, hogy erősítsék az OLAF jogosítványait, hiszen így lehet elérni, hogy az európai uniós forrásokhoz kevesebb korrupció kötődjön, a szoros együttműködés pedig különösen azoknak az országoknak az esetében fontos, amelyek – mint Magyarország is – nem csatlakoztak az Európai Ügyészséghez.

Az ezután következő kerekasztal beszélgetésen Anton Schrag, az EU Régiók Bizottsága Magyarországgal is foglalkozó osztályvezető-helyettese azt mondta, mivel tudható, hogy a Magyarországnak folyósítható uniós pénzek fokozatosan csökkenni fognak, a most korrupció révén elherdált pénz kétszeresen is hiányozhat az ország fejlesztéséből. Szalóki Flórián nem tagadta, hogy vannak közbeszerzések, ahol „ellopnak pénzt”, de szerinte ezzel még mindig nem okoznak annyi kárt, mint a korábbi kormányok alatt bevezetett PPP-konstrukciókkal (az M6-os is így épült), mert ez ötször-hatszor drágábbá tette az egyes beruházásokat, mintha uniós forrásból valósították volna meg azokat.

Anton Schrag megjegyezte, hogy bár Magyarország kiemelkedő arányban hívja le az uniós forrásokat, ami jó, de a szabálytalanságok magas száma viszont arra utalhat, hogy „a rossz fiúkhoz” megy a pénz egy része, és ebből a szempontból nyugtalanító, hogy az ellenőrzéseknek, vizsgálatoknak legtöbbször nincsenek következményei., megemlítette, hogy a TI nemzetközi korrupciós indexében Magyarország az utolsó előtti  helyen tanyázik. (L.: február 22-én megjelent cikkünket ide kattintva.)

Szalóki Flórián szerint bárki küldhet feljelentést a közbeszerzési hatósághoz egy-egy gyanús tender, vagy akár egy hirdetmény miatt is, ebből azonban nagyon kevés van – nem érti, hogy miért. Egyébként pedig van egy nagyon egyszerű eszköz az EU kezében, az adott beruházás egységköltségének megállapítása. Ha például egy óvoda felújításnál ezt 150 millió forintban állapítaná meg az EU (vagyis nem a magyar kormány), akkor nyilván nem lenne túlárazás. Ez egyes helyeken működik az EU-ban, és jól működik, sok más területen érthetetlen módon máig nem vezették be. A helyettes államtitkár maga is tett két feljelentést tavaly, amikor egy beruházás elszámolásában még egy autóra kiszabott bírságot is megpróbáltak elszámolni, de az EU-s ellenőrzésen átment az ügy. Anton Schrag erre úgy reagált, örül, hogy ilyen jól működik az ellenőrzés Magyarországon. (Forrás: Népszava)

 

A kerekasztal-beszélgetést követően lehetőség volt kérdéseket feltenni a panel résztvevőinek.

Hadházi Ákos független országgyűlési képviselő elmondta, hogy a törvénymódosítás után még nehezebb lesz közérdekű adatokhoz hozzájutni a képviselőknek.

Lapunk nevében két kérdést tettem fel.

Megkérdeztem, hogy az államtitkár-helyettes mennyire tartja fontosnak a TI korrupciós indexének tartalmát. Elmondta, hogy szubjektívnek tartja és nem tartja jelentősnek.

A másik kérdésem az volt, hogy Martin József Péterék miért nem hívták meg Magyarország Európai Uniós Számvevőjét, PhD Pelczné Gáll Ildikót. Ligeti Miklós válaszában hangsúlyozta, hogy nem tartották indokoltnak, válaszában a kutatási igazgató megjegyezte, hogy aTI korrupciós index nem volt a tanácskozás programja.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Egy hozzászólás van ehhez: “Nemzetközi tanácskozás az Uniós források felhasználásról”


  1. Én meg azt mondom, gyenge a pénzek elköltésének ellenőrzése minden szinten.Önszántából senki sem fog “megjavulni”.

    Hozzászóló: Bálint Mária | 2020. február 4., 22:33

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés