Seneca: Hogyan őrizzük meg a hidegvérünket? • Hetedhéthatár

Népszerű tudomány

Seneca: Hogyan őrizzük meg a hidegvérünket?

„A harag egyfajta őrültség, ugyanis magas árat fizetünk értéktelen dolgokért” – írta a híres, ókori sztoikus filozófus, drámaíró, Lucius Annaeus Seneca. „De ira”, vagyis „A haragról” c. műve ma is épp olyan aktuális, mint évszádokkal ezelőtt. Az i.sz. 52-ben keletkezett írás elsősorban arra hívja fel a figyelmünket, hogy a harag ellen hívjuk segítségül a racionalitást, és cselekedjünk átgondoltan. A Pallas Athéni Kiadó gondozásában most megjelent „Hogyan őrizzük meg a hidegvérünket?” c. kötet Seneca művének korszerű újra fordítása, az eredeti latin szöveggel együtt kínál érdekes, teoretikus és gyakorlati útmutatást az olvasóknak az indulataik megfelelő kezelésére.

Seneca, felvilágosult társaihoz hasonlóan megértette, hogy az egyén és a társadalom megmentése csak az erkölcsös élethez való visszatérés révén valósulhat meg. A filozófus szerint a harag a legvisszataszítóbb és legesztelenebb emberi szenvedély. Gyilkosságot, vádaskodást, háborúkat láthatunk a nyomában, városok és egész népek pusztulását okozta.

Seneca alaptétele szerint a legjobb csírájában elfojtani a haragot és javaslata alapján inkább lépjünk hátra egyet, számoljunk el tízig, ha úgy érezzük, a harag lesz úrrá rajtunk, ugyanis a legjobb orvosság a haragra az idő. Hagyjunk időt magunknak, hogy lecsillapodjunk! – állítja. Ha a harag hevében reagálunk téves benyomásaink lehetnek, félreértelmezhetünk embereket, helyzeteket és hibás lépéseket tehetünk. Ezt pedig mérlegeljük akkor is, amikor valakit egy elkövetett hibáért kell számon kérnünk.

A James Romm által szerkesztett és újrafordított kötet rámutat, hogy a mai világban is sokat tanulhatunk az ókori bölcsek tanításaiból. Napjaink kontextusában Romm többek között azt ajánlja, hogy elevenítsük fel legutóbbi élményünket, amikor valaki felbosszantott bennünket, például, ha valaki bevágott elénk autóval, vagy zárva volt a bolt, mire odaértünk, stb… Igazából mit számít mindez a klímaváltozás árnyékában, vagy egy nukleáris háború kirobbanásának fenyegetésében? – kérdezi. Romm továbbá kiemeli, hogy a mindennapos, valamint az univerzális dolgok egymás mellé rendelése Seneca egyik gyakran alkalmazott technikája volt.

De hogyan tudunk a haragon úrrá lenni? Seneca műve izgalmas válaszokat nyújt át a ma emberének a harag legyőzéséhez és összefoglalót ad a bölcs önuralomhoz vezető útról. A könyv emellett erkölcsi, etikai iránytűként is szolgálhat annak irányába, hogyan éljünk haragmentesen a mindennapokban és hogyan kezeljünk különböző embereket, illetve kiélezett helyzeteket, anélkül, hogy ez az indulat elragadna bennünket.

James Romm amerikai író, kritikus, a New York állami Bard College irodalom professzora. Az ókori görög és római kultúrára és civilizációra szakosodott. Áttekintései és esszéi megjelentek, többek között, a Wall Street Journalban, a London Review of Books-ban, valamint a Daily Beastben. Guggenheim-ösztöndíjas (1999–2000) majd Birkelund ösztöndíjas volt a New York-i Közkönyvtár Dorothy és Lewis B. Cullman Írók és Tudósok Központjában (2010–11), valamint életrajzi ösztöndíjat nyert a New York-i City University Leon Levy Központjában (2014-15). Hudson Valleyben él feleségével és három gyermekével.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS