A harmonika szerenádot ad,
a gitárszóló szívemig hatol,
a zongorán leütött hangok viharos
tengert korbácsolnak bennem
a hárfa finom jajdulása
álmokból ébreszt, visszahoz
szájharmonika keringővel
vall örök szerelmet,
az orgona imára szólít
oltár kövére térdepeltet
a furulya népemet idézi
a hegedű húrjai zsongó bánatot
trombita hangja; parancsolat
csatába küld, ott foglyul esek,
utolsó éjszakámon gordonka gyóntat,
hajnalban a hóhérbárdig
araszolok bekötött szemmel,
dobpergés kíséri s nyomja el jajom
míg végrehajtják halálos ítéletem.
Hozzászólások