Hetedhéthatár | A tizenötből öt kutatóintézet biztosította a vagyon megőrzését

Napi aktuál

A tizenötből öt kutatóintézet biztosította a vagyon megőrzését

„Amikor a kutatás-fejlesztésről beszélünk, akkor egyúttal a jövőnkről is beszélünk” – húzta alá Holman Magdolna, az Állami Számvevőszék főtitkára a korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) irányítása alá tartozó 15 kutatóközpont, kutatóintézet vagyonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését összefoglaló sajtótájékoztatón. Kifejtette: a kutatás-fejlesztés eredményeinek a munkába való beépülése gyorsítja a hozzáadott érték növekedését, ezáltal biztosítva lehetőséget a bérek növekedésére. Így a mintegy 4,5 millió magyar munkavállalót érintő bérnövekedés fenntarthatóságára is hatással van a kutatás-fejlesztési források felhasználása. Az ÁSZ ellenőrzései feltárták, hogy a tizenötből három akadémiai kutatóintézet biztosította a vagyonmegőrzést 2016-2018. között és két kutatóintézet vagyongazdálkodása 2018. végére javult. Tíz kutatóintézet ugyanakkor nem biztosította a közvagyon megőrzését a 2016-2018 közötti időszakban, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladataik célszerű ellátására. Jelentéseivel az ÁSZ hozzájárul a közvagyon védelméhez, és rámutat a közfeladatot ellátó kutatóhálózat működőképességére is kiható vagyongazdálkodás kockázataira.

ÁSZ sajtótájékoztató

A kutatás-fejlesztésre és az innovációra fordított hazai és uniós források eredményes, hatékony felhasználása Magyarország versenyképességének és a magyar gazdaság fejlődésének meghatározó tényezője – szögezte le a sajtótájékoztatón Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára. Mint mondta: az e területre fordított 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordítás mutató 2018-ban meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket, elérte az 1,53 százalékot. A 2020-ra kitűzött cél az 1,8 százalék elérése. Ennek érdekében a kormány 32 milliárd forinttal megnövelte a kutatás-fejlesztés és innovációra fordítható kiadásokat.

Holman Magdolna rávilágított: 2018-ban a magyar GDP, mintegy 42 ezer milliárd forint volt, így a kutatás-fejlesztésre és innovációra fordítható kiadások 2020-ban, illetve a következő esztendőkben várhatóan meghaladják a 800 milliárd forintot. Ez az összeg gyakorlatilag megegyezik Magyarország hadi kiadásaival, és több mint a gyógyító-megelőző ellátás intézményeinél jelentkező kiadások éves átlaga, ami 2013 és 2017 között mintegy 600 milliárd forint volt.

 

A mintegy 4,5 millió munkavállaló alapvető érdeke, hogy a kutatóintézetek szabályosan és hatékonyan működjenek

Holman Magdolna aláhúzta: a magyar gazdasági eredményekből következő rendkívüli dinamikus foglalkoztatás-bővülés és bérnövekedés fenntarthatóságára is hatással van a kutatás-fejlesztési források hatékony felhasználása, illetve a kutatóintézeti hálózat eredményes működése. Úgy fogalmazott: amikor a kutatás-fejlesztésről beszélünk akkor egyúttal a jövőnkről is beszélünk. A kutatás-fejlesztés eredményeinek a munkába való beépülése gyorsítja a hozzáadott érték növekedését, ezáltal biztosítva lehetőséget a bérek növekedésére.

„Így a mintegy 4,5 millió magyar munkavállalót érintő bérnövekedés fenntarthatóságára is hatással van a kutatás-fejlesztési források felhasználása” – hívta fel a figyelmet az ÁSZ főtitkára. Leszögezte: a 4,5 millió munkavállaló alapvető érdeke, hogy a kutatóintézetek vagyongazdálkodása, vagyonmegőrzése átlátható és elszámoltatható legyen, illetve a tevékenységük jól fizető munkahelyeket generáljon, vagyis a K+F közpénzek felhasználása eredményes legyen.

 

Az ÁSZ célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a vagyongazdálkodás területén jelentkező kockázatokra

A terület jelentősége miatt az Állami Számvevőszék az elmúlt években több alkalommal is végzett ellenőrzéseket a Magyar Tudományos Akadémiánál, az MTA egyes kutatóintézeteinél, illetve például tudományos-kutatási tevékenységet is végző felsőoktatási intézményeknél, egyetemeknél. Az ÁSZ a 2019 júliusában meghirdetett második félévi ellenőrzési tervének megfelelően kezdte meg a korábban a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó tizenöt kutatóközpont, kutatóintézet vagyonmegőrzési tevékenységének ellenőrzését.

Az ellenőrzések célja az volt, hogy kiderüljön, az ellenőrzött időszakban a kutatóközpontok és kutatóintézetek jó gazdái-e voltak-e a rájuk bízott vagyonnak, kialakították-e a szabályos vagyongazdálkodás alapvető feltételeit, és biztosították-e a vagyon megőrzését. Az ellenőrzést indokolta a kutatóintézetek költségvetési támogatása – ami a 2016-2018 közötti időszakban összesen 45 milliárd forint volt – illetve az általuk kezelt vagyon nagysága – ami 2018. végén összesen 87 milliárd forintot tett ki.

 

Összesen három ütemben fejezte be az ÁSZ a 15 kutatóintézet ellenőrzését

Az Állami Számvevőszék 2020. január 16-án fejezte be a debreceni székhelyű MTA Atommagkutató Intézet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, 2020. február 12-én pedig lezárta a soproni székhelyű MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a budapesti székhelyű MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet 2016-2018 közötti időszakra kiterjedő ellenőrzését. Három kutatóintézet alapvetően szabályszerűen gazdálkodott, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont vagyongazdálkodása az ellenőrzött időszak végére javult, így a négy kutatóintézet, kutatóközpont vezetője részére az ÁSZ nem fogalmazott meg javaslatot.

A 2020. február 21-én nyilvánosságra hozott tizenegy jelentés közül a budapesti székhelyű MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont a 2016-2017 közötti időszakban nem biztosította a közvagyon megőrzését, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladatok célszerű ellátására. Ugyanakkor a 2018. évi vagyongazdálkodásban a vagyon megőrzése szempontjából kockázat nem merült fel, így az ÁSZ a főigazgató részére javaslatot nem fogalmazott meg. Ezzel kapcsoltban Holman Magdolna, az ÁSZ főtitkára a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: „Mindez azt mutatja, hogy a jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítható volt.”

 

A tizenötből csak öt kutatóintézet biztosította a vagyon megőrzését

Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője az ellenőrzések megállapításai összegző előadásában elmondta: a tizenötből három akadémiai kutatóintézet biztosította a vagyonmegőrzést 2016-2018. között és két kutatóintézet vagyongazdálkodása 2018. végére javult. Tíz kutatóintézet ugyanakkor nem biztosította a közvagyon megőrzését a 2016-2018 közötti időszakban, ami kockázatot jelentett a kutatási közfeladataik célszerű ellátására – hívta fel a figyelmet Nagy Imre.

Az ÁSZ felügyeleti vezetője elmondta: három kutatóintézet nem rendelkezett SZMSZ-szel. Ez azt jelenti, hogy nem határozták meg a vagyongazdálkodáshoz kapcsolódó feladat- és hatásköröket és az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, illetve nem teremtették meg a szabályszerű vagyongazdálkodáshoz szükséges alapvető szervezeti és felelősségi feltételeket. Négy kutatóintézetnél nem került sor a törvényi előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására. Így nem biztosították, hogy a szervezet éves beszámolóját szabályszerű, megbízható könyvvezetés támassza alá, továbbá nem biztosították, hogy az éves beszámoló valós és megbízható képet mutasson a kutatóintézet vagyonáról – hívta fel a figyelmet Nagy Imre.

Két kutatóintézetnél nem gondoskodtak a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultak és aláírás mintájuk naprakész nyilvántartásáról és hét kutatóintézetnél nem készült törvény szerinti leltár. Utóbbi azt jelenti, hogy nem igazolt, hogy a kutatóintézet éves beszámolójában szereplő tételek a valóságban is megtalálhatók, és hogy a közvagyonba tartozó eszközök rendelkezésre állnak a közfeladat ellátásához továbbá nem igazolt, hogy az éves költségvetési beszámolók megbízható, valós összképet mutatnak a kutatóintézet vagyonáról – sorolta Nagy Imre.

Jellemző volt az is, hogy kutatóintézetek vezetőinek éves nyilatkozatai a belső kontrollrendszer minőségéről nem feleltek meg a valóságnak. A nyilatkozatok nem álltak összhangban az ellenőrzés megállapításaival, nem adtak valós értékelést a gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollok kialakításáról és működtetéséről, nem biztosították a kontrollrendszer hiányosságainak feltárását és kijavítását.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “A tizenötből öt kutatóintézet biztosította a vagyon megőrzését”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés