Egy újabb nap. Reggel. Felkelek, vécé, mosdás, fogmosás, öltözködés. Taxi szolgálat. Nejemet beviszem dolgozni. Megbeszéljük, hogy ma kissé többen közlekednek, mint tegnap. Aztán vissza. Bevásárlólista. Beállok a sorba. Két méterre az előttem állótól. A hentes nyűgös. Nem érti a szájmaszk alatt elmondottakat. Megismétlem. Türelmesen. Legalább nem kellett háromnegyed órát állnom kint, mint a múlt héten. Feltankoltam a hűtőt. Egy hétre. Irány a nagyáruház. Még bőven kilenc előtt vagyok. A parkolóban alig pár autó. Az előtérben megszámláltatok. Beleférek a kontingensbe. Bemegyek. A gondolák között sétálok, mondhatnám tobzódok. Kiélvezem, hogy nekem most szabad vásárolni. Jaj, csak ki ne fussak a megszabott időből! Tartom a szintidőt. A kasszánál pár sorstársam áll. Van, akinél csak két zsemle, felvágott. Melós ruhában. Szívesen előre engedném. Nem merem. Honnan tudjam, hogyan reagál rá? Aztán fizetek, csomagtartóba becsomagolok. Haza. Felviszem a rekeszt. A reggelihez elfogyasztandó élelmiszerek csomagolását fertőtlenítem. Reggeli. Laptop bekapcs. Hírek, levelek, fész, egy kis kultúra. Aztán kiválasztok egy filmet. Megnézem. Megállapítom, hogy még jobban lehangolt. Aztán a nejem hazaszállítása. Kint ezerrel süt a nap, tombol a tavasz. Ebéd. Délutáni sorozatok. Már tudom, melyik csatornára mikor érdemes átkapcsolni. A gyerekek érdeklődnek, hogy s mint vagyunk. Mondom, szarul. Olvasni sincs kedvem. Esti sorozatok. Fürdés. Lefekvés. Holnap is lesz egy nap. Álmomban idegent vezetek. Felriadok. Felvillan a szlogen: „Maradj otthon!”
Egy újabb nap. Reggel. Felkelek, vécé, mosdás…
Hozzászólások