Porból
göröngyből
gyökér erez földdé
termőre olt a tavasz kése
Szemét lesüti az ápoló
ágyások szélén
billenő kapát felemel
levegőt szór a rögök közé
életre gyomlál növekedést
Ó öleld az anyaölnyi földet
szárnyas kapuját nyisd birtokomnak
Hadd süssön a nap a mélybe le
és szivárványt sikoltson
az égre a feltörő csíra
Bomoljon szál sörénnyé
vágtázó burján lepje el
a csupasz földet!
Boronád készítsd
ó szél
kereplődet
te zivatar
Mindent életre gyúr
egy ültető kéz
Kaszáját feni az
öröklét aratásának
Hozzászólások