Ballada a perifériáról • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Ballada a perifériáról

 

Nem kértem azt soha, hogy én lehessek,
hogy a magas égből földi porba essek.
De ha már itt vagyok és itt is maradok,
legalább vigyázna rám az angyalom.
Hogyha nem teremthetett gazdagnak,
kárpótlásul, néha zabálnom adhatna.
Mily hiábavaló a temérdek mise,
ha zsebemben soha, nincs semmise.
Anyám öléből jórégen kikoptam,
Isten lássa lelkem, lopni sose loptam.
Kéregetek némán az útpadka mentén,
sokan kikerülnek, szemlesütve, szendén.
Túléltem a telet, mondhatni szerencse,
csakhogy az életem zsákutca, kelepce.
Ha teli a pocak, álmodozom én is,
bizakodva abban, hátha egyszer mégis…

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS