Ma éjjel álmomban lankás dombokon
sétáltam sosemvolt kedvesemmel,
felettünk az égen felhők futottak, és
madarak daloltak, tőlünk kéznyújtásnyira
szélmalmok lapátjai forogtak. Eszembe
is jutott, még ott, az álomban: van nekem
egy Álmoskönyvem, világosan láttam minden
részletét annak a kiadásnak, borítót, ábrát, színét
és Krúdy Gyula nevét, ilyet is csak egy könyvtáros
álmodhat, gondoltam, majd ha felébredek, jól
megnézem benne, mit jelent szélmalommal
álmodni, és persze a sosemvolt kedvessel.
Kinek arca rejtve maradt előttem, és lassan
rádöbbentem: ébrenlétben kell megtalálnom
őt, na meg a szélmalmot, de legalábbis
Krúdy Álmoskönyvét, valamelyik rendetlen,
túlzsúfolt könyvespolcomon, hogy megfejthessem
az álom üzenetét, és a szélmalmok rejtélyét.
2020 03 27
Hozzászólások