Abba a gyönyörű határidőnaplóba
írom az új verseket, amelyet három
éve ajándékba vettem valakinek, de
ki használ már rajtam kívül manapság
jegyzetfüzetet? Így aztán az antik
könyvekkel díszített szépséges napló
végül az enyém lett, addig nézegettem
benne a metszeteket, míg elindultak
bennem a gondolatok, melyeknek
nyomán megszülettek a verssorok.
Kis varázslat ez, tudom, köszönöm
neked, kedves Albrecht, hogy
hozzásegítesz, mintegy nekem üzensz,
egyenesen 1511-ből: írni kell.
Továbbá: „A Book of verse”,
mondja egy címlap, a könyvé, amelyet
1870-ben Londonban nyomtattak. És bár
tudom, hogy mindez csak játék, hiszek
benne, és boldogan írom le mindezt,
mert hajnal óta egyre csak ömlenek
megállíthatatlanul, kezem alól a versek.
2020 06 04
Hozzászólások