(F)ordítok - 6. • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

(F)ordítok – 6.

Egy újabb Kamarás Klára versre akadtam. Mély, hozzám közel álló gondolatok rejtőztek benne. Úgy éreztem, le kell fordítani.

Kamarás Klára:
Hitetlenül

Voltam hívő s lettem hitetlen.
Egyiknek sem tökéletes,
mert amíg él, ilyen az ember,
a titkokra választ keres.Tökéletes?

Ha van, csak egy van.
Tökéletes csak a halál.
Kit egyszer elföldeltek holtan,
az többé nem jön vissza már.

A túlvilág? Szerintem álom:
mindenre gyógyszer, úgy találom.
Kinek ígéret lett a bére,
s feje fölött már nincs fedél,
az vágyik megpihenni végre,
s lebegni Isten tenyerén.

Klára Kamarás:
Necredincioasă

Am fost credincioasă, acum nu cred.
Dar perfectă niciodată nu,
căci cât trăieşte omu-i astfel,
la un secret caută răspunsul.

Perfectă? Doar una-i, dacă există.
Doar moartea e perfectă.
Care  odată moartă a fost îngropată,
nu se va întoarce niciodată.

Viaţa de apoi? E doar un vis omenesc:
medicament pentru orice, mă gândesc.
Căreia doar promisiunea-i plată,
şi n-are acoperiş asupra capului,
doreşte să se odihnească,
şi să plutească pe palma Domnului.


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS