Magyar Miklós | Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.

Kultúra, művészet

Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.

 

A világirodalom egyik legtöbbet olvasott regénye, a Don Quijote nekem is kedves olvasmányaim közé tartozik. Nem csupán maga a történet, de azok a képzőművészeti alkotások is izgalmas kalandokat rejtegetnek, amelyek Cervantes szeretnivaló, anakronisztikus hősét ábrázolják. 2017-ben megjelentettem egy könyvet Don Quijote a képzőművészet tükrében címmel, amely kis példányszáma miatt csak néhány barátomhoz és ismerősömhöz jutott el. Ezért gondoltam arra, hogy folytatásokban közzéteszem könyvem lerövidített fejezeteit.

 

Első rész

Miguel de Cervantes Saavedra

Cervantes. Juan de Jáuregui y Aguilarnak tulajdonított kép

Egy életrajznak tényeken kell alapulnia. Mi sem nehezebb ennél Cervantes esetében. Mind születése, mind halála körül sok volt a bizonytalanság évszázadokon át. Száz évvel halála után még azt sem tudták, hol született. Különféle feltételezések láttak napvilágot, a naiv olvasók pedig szó szerint vették az író önéletrajzi vallomásait. Az első megbízható életrajzot John Lord Carteret, korának irodalmi mecénása jelentette meg 1738-ban. A könyv címe: Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha Élete és Tettei. A napot, amelyen született, csak közvetett bizonyítékok alapján állapították meg. Az 1547-es dátumot az ebből az évből datálódó születési anyakönyvi kivonata igazolja. A keresztelésre 1547. október 9-én került sor Alcala de Henares Santa Maria la Mayor templomának plébániáján. Azóta Cervantes születési helyéül az életrajzírók egyöntetűen Alcala de Henarest jelölik meg, ott van szülőháza, amely ma Cervantes Múzeumként működik. De a születés napját, szeptember 29-ét csak feltételezések alapján mondták ki, ugyanis a Miguel név Szent Mihály arkangyal napjára utal és ez szeptember 29.

Cervantes tanulmányairól sincsenek megbízható adatok. Feltételezik, hogy Alcala de Henares egyetemén és Salamancában végzett tanulmányokat. Erre utalnak egyetemi életéről szóló leírásai, de semmi bizonyíték nincs arra, hogy befejezte volna az egyetemet.

 

Alcala de Henares. Cervantes szülőháza. Cervantes Múzeum

 

Cervantesnek nem kevésbé kalandos volt az élete, mint Don Quijoténak. Giulio Acquaviva szolgálatába lép, aki 1570-ben bíboros lesz, s akit valószínűleg Madridban ismert meg. Követi Palermóba, Milánóba, Firenzébe, Pármába és Ferrarába. Csakhamar Diego de Urbina tüzérosztagában találja magát és 1571 október 7-én részt vesz a lepantói csatában, a keresztény hadseregben, amelynek parancsnoka Don Juan de Ausztria, V. Károly német-római császár

Catalina de Salazar y Palacios

és spanyol király törvénytelen fia volt. Súlyosan megsebesül a bal karján. Béna keze alapján kapta a „Félkarú lepantói” gúnynevet. 1573-ban a tuniszi háborúban harcol, majd testvérével, Rodrigóval hazaindul Spanyolországba. Ám kalózok fogságába esnek, akik Algériába viszik őket.

Cervantes négyszer is megkísérli a szökést, sikertelenül. Miután fogva tartói a nála talált ajánlólevelek miatt magas rangú személyiségnek tartják, váltságdíjat követelnek érte, de mivel családja ezt nem tudja kifizetni, egészen 1580-ig fogságban marad rabszolgasorban. Ekkor más spanyol rabtársaival együtt hazatér Spanyolországba. Regényében több helyen is megemlékezik katonaságáról és fogságáról.

Hogy kifizesse adósságait, amik algériai váltságdíja következtében keletkeztek, Cervantes titkos küldetést vállal Oránban, mivel jól ismerte Észak-Afrika kultúráját és szokásait. Amikor visszatér Madridba, egy Ana Villafranca nevű asszonnyal szerelmi viszonyt kezd. A kapcsolatból leánygyermeke születik, akit elismer. A gyermeknek Isabel de Saavedra lesz a neve. 1584. december 12-én feleségül veszi Catalina de Salazar y Palaciost. Házasságából nem születik gyermek. Két év után elválnak.

Toledóban az Esquivas téren található az a ház, amely Don Alonso Quijada Salazar élt a 16. században, és ahol Cervantes is lakott feleségével. A ház ma Cervantes Múzeumként működik.

 

Ebben a szobában élt Cervantes feleségével

 

Anyagi problémáinak enyhítésére Cervantes adóbehajtói tisztséget vállal, de egyszer balszerencséjére Ecijában egyházi tulajdont koboztat el s ezért kiközösítik. Ráadásul rendszertelenebbül kapja fizetését, ami megoldhatatlan anyagi gondok elé állítja. Megpróbál hivatalt szerezni, de eredménytelenül. Elszámolási pontatlanságai és bankjának csődje miatt 1597-ben és 1602-ben is börtönbe kerül. Ekkor két évig raboskodik. Amikor kiszabadul a börtönből, Esquivias falusi csendjében kezd hozzá a Don Quijote megírásához. A könyv első része 1605-ben jelenik meg. A regény nagy sikere ellenére Cervantes továbbra is nyomorban él, mivel könyvének kiadási jogát minimális összegért eladja. A könyv megjelenését követően egy gyilkosság kapcsán, teljesen alaptalanul az egész Cervantes-családot letartóztatják. Csak hosszas nyomozás után derül ki ártatlanságuk.

Cervantes koporsója

Cervantes 1580 és 1585 között írta meg az Algériai kaland és a Numantia bukása című színműveit. Ő az első, aki a katolikus Spanyolországban a válást teszi meg irodalmi témául. Az 1581 és 1583 között írt Galatea című pásztorregény első jelentős irodalmi műve.

Utolsó éveiben Cervantes rendkívül termékeny volt. 1612-ben jelentek meg kisregényei, a Példás elbeszélések, egy évvel később esztétikai fejtegetései Parnasszusi utazás címmel. 1615-ben kiadja utolsó színműveit: Nyolc komédia és nyolc új közjáték. A Persiles és Sigismunda című regénye csak halála után, 1617-ben jelent meg.

Cervantes halálának napja is bizonytalan. Hivatalosan 1616. április 23-án hunyt el Madridban, más források egy nappal előbbre teszik halálát. A sors úgy hozta, hogy ugyancsak 1616. április 23-án halt meg a világirodalom másik óriása, William Shakespeare. Az egész 17. század folyamán senki sem foglalkozott Cervantes sírhelyének felkutatásával. Ahhoz pedig négyszáz évnek kellett eltelnie, hogy csaknem teljes bizonyossággal tisztázzák földi maradványainak hollétét.

Cervantes sírhelye

Halálát követő napon Cervantest a Trinitarias Descalzas de San Ildefonso Kolostorban temették el. Egy antropológusokból és halottkémekből álló tudóscsoport 2015 áprilisában egy fémszegecsekkel díszített, „M.C.” monogramú fakoporsóra bukkant.

Cervantes maradványain kívül még legalább tíz személy csontjait találták meg a kripta egyik falmélyedésében, néhány ezek közül gyermekekhez tartozik. A kutatókat – DNS minta hiányában – az is segíti, hogy halálakor Cervantesnek mindössze hat foga volt, amit írásai is megerősítenek. Másrészt a lepantói csatában szerzett sérüléseinek is nyomai vannak a csontokon.

Halálának négyszázadik évfordulóján katonai díszpompával temették újra maradványait a Trinitarias Descalzas de San Ildefonso Kolostorban.

Az akkor elhelyezett emléktáblán ez áll spanyol nyelven: „Itt nyugszik Miguel de Cervantes Saavedra 1547–1616. Az idő rövid, egyre több a félelem, egyre kevesebb a remény, de az élni vágyásom erőt ad élnem.”

 

Cervantes-emléktábla

 

Don Quijote. Díszkiadás

2016-ban, Cervantes halálának négyszázadik évfordulóján, Spanyolországban soha nem látott rendezvénysorozaton emlékeztek meg a legnagyobb spanyol íróról.

Ebből az alkalomból megjelent a Don Quijote kritikai kiadása, díszes bőrkötésben, bőrtokban, Gustave Doré illusztrációival.

Konferenciák, kiállítások, koncertek, filmbemutatók tucatjain idézték fel országszerte Cervantes és emblematikus hőseinek alakját. Persze a turisztikai és gasztronómiai élmények is részét képezték az ünnepségeknek.

A megemlékezések rangját mi sem jelzi jobban, mint hogy a rendezőbizottság fő védnökei Juan Carlos spanyol király és a királyné voltak. Az első gesztust is a király tette meg. Felolvasott egy részletet a Don Quijotéból a televízióban, a déli hírek előtt. A felolvasást még háromszáz követte, ugyanebben az időben, egészen az év végéig.

Madridban, a Nemzeti Könyvtárban a regény különféle kiadásait állították ki. A turisták részére 2500 kilométeren gyalogos, kerékpáros, lovas és autós utakat szerveztek, amelyek során az érdeklődők bejárhatták a Don Quijote által megtett utat.

Don Quijote első kalandjainak útvonala kékkel, a másodiké zölddel, a harmadiké pirossal van jelezve.

 

Don Quijote útja

 

A turisták Don Quijote és Sancho Panza „jelmezében” végigjárják Don Quijote útját.

 

Turisták Don Quijote útján

 

A megemlékezések sorából természetesen nem maradhatott ki az, amelyet Cervantes szülővárosa, Alcala de Henares rendezett. Európa egyik legrégibb

Alcala de Henares egyeteme

egyetemének dísztermében kerül sorra minden év április 23-án a legnagyobb spanyol irodalmi díj, a Cervantes-díj átadása. Nem volt ez másként 2016-ban sem.

Barcelonában sem feledkeztek meg Don Quijotéról. Bár erről kevés szó esik, a búsképű lovag Barcelonába is eljutott kalandjai során. Egy hónap alatt több mint harmincezren látták azt a kiállítást, amelyet Barcelonában Antoni Gaudi La Pedrera elnevezésű építményében rendeztek Gustave Doré, Honoré Daumier, Salvador Dali, Pablo Picasso és mások illusztrációiból.

Cervantesnek világszerte megszámlálhatatlan szobrot állítottak. Madridban a Plaza de Espagna tér közepén áll Lorenzo Coullaut Valera alkotása. Az emlékmű magas, ’torony-részén’ található Cervantes kőszobra, amely lenéz Don Quijote és Sancho Panza bronzszobraira. A torony két oldalán található két kőszobor, amelyek Don Quijote ’igaz szerelmeit’ ábrázolják. Az egyik egy egyszerű parasztasszony, Aldonza Lorenzo, a másik pedig a gyönyörű, képzeletbeli Dulcinea del Toboso. A Rocinantén lovagló Don Quijote mellett a szamaragoló Sancho Panza halad.

 

Cervantes. Madrid, Plaza de Espagna

 

(folytatjuk)

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Don Quijote a képzőművészet tükrében – 1.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés