Emlékőr • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Emlékőr

Nem emlékszem
mosolya vonalára,
nem emlékszem
a simogatására,
nem emlékszem
mondatokra, hangjára

Arra emlékszem,
amikor mosolygott,
a világ szebb hellyé lett,
emlékszem illata
bennem oldódott,
ahogy levegőt vett

Arra emlékszem,
érintésével
betelni nem tudtam,
hangja hallatán
egyszer remegtem,
másszor aludtam

Emlékőre lettem
e kincseknek amit
bennem hagyott,
hatalmas lett
a szívem mert
benne vagy, Ott


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS