Börzsönyi Erika | Utórengések

Szépirodalom - vers

Utórengések

 

Három évvel a szakítás után
még volt egy szenvedélyes
összeborulás. Úgy lett vége,
hogy azt mondtad:
jövök szerdán! Penelopeként
vártalak, nem kérdeztem,
miért nem jöttél, hiába jöttek,
s mentek nélküled egymás
után a szerdák. Egy év múltán
kérdeztem meg tőled, miért
maradtál el? Nem emlékszem,
mondtad, de meglátogathatlak
jövő szerdán! Tetted hozzá
azzal a pajkos rugalmassággal,
ahogyan a szerelmünket mindig
is kezelted. De én már elsírtam
addigra minden könnyemet.
Nem akartam újra fent ülni az
érzelmi hajóhintán, hagytam
inkább, hogy elüljenek bennem
az utórengések. Azóta sima a
belső tengerem, nem érint senki,
múlnak a szerdák végtelen sorban,
egyik a másik után, nem látogat
meg többé soha már a szerelem.

 

 

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Utórengések”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés