Olyan élesre csiszolta a tükröt, amely már nem tűrte a ferdítést, kegyetlenül megmutatta az igazságot. A benne visszatükröződő torzulásokat könyörtelen módon mondta ki, amely viszont mély sebeket okozott abban a szívben, amely évezredes terheket hordott. Cipelte a saját terhein túl a népe keresztjét is. Úgy gondolta, a jót meg kell dicsérni, a rosszat pedig ki kell javítani, mellyel majd kaput nyithat egy több ezer éve egyhelyben keringő népnek. A romáknak, akiket szétforgácsol a szervezetlenség és az önmagába vetett hit hiánya.
Csend volt ma Cserdiben a temetőben. A megrendültség a hangos zokogás helyett néma könnyeket hozott. A szenvedély, amely olykor bajba sodor minket, most szelíden megpihent és fejhajtással tisztelgett egy távozó lélek előtt.
Új korszakot nyitott, bebizonyította, hogy a nem romák képesek meghallgatni minket és nyitottá válni felénk, csak nekünk is el kell hozzá ismernünk, hogy fejlődnünk kell.
Hiszem, hogy a feledés kútja nem nyeli el, mert az üzenete világos és könnyen olvasható a számunkra. A tükör szilánkjai több mint kétezer ember szívébe fúródtak ma, ők már tudják, hogy kinyílt a kapu, de csak akkor nem zárul be, ha elegen állunk a megújulásra készen előtte.
Hozzászólások