Írásom plafontól padlóig érő, csodás panorámát nyújtó, növényekkel tarkított irodánk ablakában készítem.
Minden azzal kezdődött, hogy a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, az 1921-es világháborút lezáró békekötést követően Szegedre költözött. Könyvtára Kolozsváron maradt. A szegedi egyetemi könyvtár mégis életre kelt az 1921-22-es tanévben, állományát magyarországi nagykönyvtárak fölöspéldányai adták. Szám szerint ez hozzávetőleg 31 300 kötetet jelentett. Később az állomány gyarapodásának felét ügyészségi köteles példányok biztosították. Ezeknek (is) köszönhetően, az 1922-es év végére a könyvtár könyvmennyisége körülbelül 50 000 dokumentumot számlált. Neves egyetemi tanárok, oktatók, gyűjtők nagyszámú ajándék kötetekkel gyarapították kezdettől fogva a könyvtár állományát. Több nívós hagyatékból is páratlan, felbecsülhetetlen értékek maradtak a könyvtárra, melyeket mind használhatnak vagy megtekinthetnek az olvasók, akik betérnek a most már új falak közé. Az állomány strukturálása során, 1924-ben megnyílt az olvasóterem, majd 1945-ben tervszerű fejlesztésre volt szükség. Ehhez hozzájárult az 1952-ben létrehozott együttműködés az Egyetemi Könyvtár és az apróbb tanszéki könyvtárak között. 1949-1952 éveiben az államosított egyházi és főúri gyűjteményekből az egyetemi könyvtár is részesült. Ekkor került birtokába a volt szegedi szerzetesi könyvtárak anyaga, illetve az Esterházy-család közel 5000 kötetes tékája.
Az 1960-as években nőtt a külföldi könyvek és folyóiratok beszerzésének aránya. Új szempontok szerint feltáró katalógusokra volt szükség, bővült a könyvtár szolgáltatása. Figyelemfelkeltő változásokat az 1990-es évek hoztak. Bővültek az olvasótermi férőhelyek és nagyarányú elektronikus forradalom vette kezdetét. Az online elérhetőség és kereshetőség adta, hogy a Szegedi Egyetemi Könyvtár az ország egyik legdinamikusabban fejlődő gyűjteményévé lépett elő. Még a régi, tanszéki könyvtári rendszerben, ebben az időszakban, az 52 különböző nagyságú kari, intézeti és tanszéki könyvtárból álló hálózatban közel 1,5 millió könyvtári egységet lehetett összeszámolni.
1996-ot írtunk, amikor a leendő Universitas fejlesztési tervében megjelent az új könyvtár igénye. Ez az Universitas nevű terv jelenti a mostani állapotot: mely szerint az összes volt tanszéki, stb. pici könyvtár – ezek száma volt 52, ahogyan írtam korábban – egy nagy központi helyen, egybeforrasztva szolgálja tovább az olvasók, hallgatók, tanulók igényeit. Még ebben az évben beépítési tanulmánytervet mutatott a DÉLTERV. Innentől, 1997-től szorgos előkészületek, tervezések, egyeztetések után 2001-ben nyújtották be a tervpályázatokat. 2001. április 3-án írták alá a tervezési szerződést. Megkezdődhetett az építkezés az egyetem Bölcsészkarának volt sportpályáján. 2002 márciusában letehettük az alapkövet, majd 2003-ban bokrétaünnepre ülhetett minden örvendező. 2003 októberében az Egyetemi Tanács döntött az átköltözésről és az épület elnevezéséről. 2004 végére sikerült teljesen birtokba venni az új épületet. 2004. december 9-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Magyar Bálint miniszter urak ünnepélyes keretek közt átadták és megnyitották az új könyvtárat.
Csodás új épület született. A volt sportpálya mellett ott látható az egyetem Bölcsészkarának rózsaszínes neoromán, Rerrich Béla által tervezett tömbje. Különösen hangulatos a szépen felújított parkrész télen, amikor hó fedi a méretes fákat, és dér lepi a sétáló utacska szegélyezte pázsitot. A Bölcsészkar felőli oldal négy szinten elrendezett, üvegfalú olvasótermekre nyit rálátást. Magyarország talán legmodernebb Egyetemi Könyvtárának nevezhetnénk a miénket, mely szinte valamennyi kar, intézet, tanszéki könyvtár állományát, szolgáltatásait, infrastruktúráját egyesíti. A dél-alföldi régióban ez a legnagyobb, gyűjteményeit tekintve pedig egyike az ország legjelentősebb nyilvános tudományos könyvtárainak. Az olvasói terekben egyszerre több mint ezer fő tud egyszerre tanulni, ezzel az ország legnagyobb befogadóképességű tanulási tereként szerepel.
A négy szabadpolcos olvasótermi szinten tematikus elrendezésben mintegy 350 000 kötet kapott helyet. A négy hagyományos és az egy tömör raktárban további hozzávetőleg másfél millió kötet és folyóirat található.
A Könyvtár számítógépes kabinetében 300 modern, síkképernyős, extra gyors internetkapcsolattal rendelkező gépet használhatnak a látogatók, ahol elérhetők a helyi és országos online katalógusok, előfizetett adatbázisok, elektronikus folyóiratok.
A kisebb tanszéki, intézeti könyvtárak beolvadásával a Könyvtár különgyűjteményeinek száma is bővült. Így 11 gyűjteménnyel büszkélkedhet, ezek: Egyetemi Gyűjtemény, Európai Dokumentációs Központ, Hadtörténeti Gyűjtemény, Hispanisztikai Gyűjtemény, Hungarika Gyűjtemény, Kanada Gyűjtemény, Keleti Gyűjtemény, Osztrák Könyvtár, Régi Könyvek Tára, Társadalomelméleti Gyűjtemény és Zenei Gyűjtemény. A gyűjtemények állománya nagyrészt ugyanúgy kölcsönözhető, mint bármelyik másik dokumentum a könyvtárból.
Szigorúan szakmai szemmel nézve az épület Kongresszusi Központja egyidejűleg több, mint 1300 fő befogadását teszi lehetővé. 685 férőhelyes kongresszusi teremből, három nagyelőadóból, három szemináriumi teremből, két tárgyalóból, videokonferencia teremből, egy körülbelül 170 négyzetméteres kiállítási térből és több mint 1000 négyzetméter átriumból tevődik össze. Az épület alagsorában 180 gépkocsi parkolhat egyszerre, az erre a célra kialakított mélygarázsban.
Az átriumban kaptak helyet a díszzászlók is, amelyek méltán mutatják, hogy a Szegedi Könyvtár országszerte ismert régi könyves műhely is. A Régi Könyvek Tára őrzi a legfontosabb könyvtípusokat a könyvnyomtatás kezdeteitől. A díszzászlók koncepciójában felfedezhető a könyvtár dokumentumainak történetisége, az egymásra rétegződő korszakokat hűen szemléltetik a zászlók grafikai megoldásai. Szakértő szemmel jól felismerhetők az egyes korok jellemző betűtípusai, emellett a zászlókon szereplő szövegrészek tudatosan lettek kiválasztva. Szempont volt az is, hogy tartalmilag mely dokumentumokban szerepelnek eredetileg.
A betérő vendégtől legtávolabb eső zászló a legrégebbi korszakra utal, folyamatosan haladva a legközelebbi felé, a zászlókon megjelenített anyag kronológiai sorrendet mutat.
A legtávolabbi zászló a Képes Krónika betűit tartalmazza. Az utána következő a világhírű, XVII. századi betűmetszőnk és nyomdászunk, Misztótfalusi Kis Miklós legismertebb munkájából való, a Szakácskönyvecskéjéből. Ennek 1698-as, egyetlen ismert példánya itt, a könyvtárban található. A középső zászló egy összeesküvés dokumentumait dolgozza fel. Az 1664-es vasvári béke, a Wesselényi-féle összeesküvés időszakába repít vissza. Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter szövetséglevelét tartalmazza ez a zászló. A következő díszzászlót, melyet láthatunk, Széchenyi István Hitelének ajánlásával látták el. A „Honunk szebblelkű asszonyainak” címzett ajánlás szavai sejlenek fel a néző szeme előtt. Végül az utolsó zászló, korábbi névadónk, József Attila 1924-es, fiatalon, szegedi bölcsészként írt versének az Istenem címűnek binális kódokkal való megjelenítését tartalmazza. Egyben ez a kifejezésmód utal a számítógépes írásbeliség új korszakára az alkotók elképzelései alapján.
Ezen bevezető után kívánom, hogy mindenki, aki ellátogat Szegedre, csodálja meg feltétlenül ezt az igazán páratlan épületet.
Aki még szeretné bővebben is megismerni a komplexumot, a könyvek elhelyezésének, megtalálásának rendszerét, fotókat a belső terekről, nézze meg a honlapot:
Kellemes ismerkedést kívánok a könyvtárral, az épülettel.
(Megjelent a Hetedhéthatár 2008. augusztus 4-i és szeptember 1-jei számában)
Hozzászólások