Erdőszélen • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Erdőszélen

 

Zöld a tölgyes,
kerek erdő,
napsugár benn
a tekergő.

Vele tartok
egy-egy útra,
szomjas korsó
forrás kútra.

Kortyolgatva
tiszta vizet,
minden napom
eggyel fizet,

Elöl elfogy,
mögöttem nő.
Távolt takar
búvó felhő.

Faggathatnám
a virágokat,
mind egynyári,
nem tud sokat.

Kakukk idő,
már-már konok.
Hallgatagok
a páskomok.

Kerek erdő
nincsen széle,
ami elől,
egyben vége,

Ne keress hát
erdőszélet:
kerek erdő
minden élet.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS