Vasi Ferenc Zoltán | Élményvers IV.

Szépirodalom - vers

Élményvers IV.

A költészet ugyan csak kísérlet,
a költőnek jó mindenkivel jóban lenni.
Ha a mester ráteszi a csengőt
tigrise nyakára, a nyáj szétszéled.
Pásztorok egyetemes leleménye:
százból egyet, tízből újabb egyet
fel kell áldozni, a fenevad éhes.
Rózsakunyhóban, farkasveremben
ébredsz-e mostanában, te, szent!
Elhamvadt falvak, elmerült városok –
s az angyal szárnyalása porral elegyít.
A pusztulás az, ha összeszakad az ég,
s a holtat mégis ki kell menteni.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Élményvers IV.”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés