Bandi András | (F)ordítok – 12.

Szépirodalom - vers

(F)ordítok – 12.

 

Popescu Elena Liliana:

Dacă

Dacă s-ar putea vreodată
să măsori nemăsuratul,
să cuprinzi nemărginirea,
să stai, străbătând neantul,
să fii nici unul, nici altul.

Dacă s-ar putea vreodată
neiubind să fii iubirea,
nesperând să fii speranţa,
nevorbind să fii vorbirea,
negândind să fii gândirea.

Dacă s-ar putea vreodată
să auzi neauzitul,
să priveşti în nevăzut
şi să afli neştiutul,
ar urma iar începutul?

Popescu Elena Liliana:

Ha

Ha valaha képes lennél
megmérni a mérhetetlent,
átölelni a végtelent,
állva átvágni a semmin,
egyik vagy másik sem lenni.

Ha valaha képes lennél
szerelem lenni, bár nem szerethetsz,
remény lenni, bár nem remélhetsz,
beszéd lenni, bár nem beszélhetsz,
gondolat lenni, bár nem elmélkedhetsz.

Ha valaha képes lennél
meghallani a hallhatatlant,
meglátni a láthatatlant,
megérteni az ismeretlent,
akkor jöhet újra a kezdet?

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

2 hozzászólás van ehhez: “(F)ordítok – 12.”


  1. Ez is egy variáció a rímképletekre figyelemmel.vagyis: abacc, abacc, abacc

    Ha
    Koosán Ildikó fordítása

    Ha valaha is megtehetnéd
    Megmérhetnéd a végtelent,
    A határtalant átölelnéd,
    S lennél, a semmi bár üzent,
    De te nem volnál fent, se lent.

    Ha valaha is megtehetnéd
    Vágy nélkül lennél szerelem,
    Remény, s nem reménytelenség,
    Szólnál szótlanul beszédesen,
    Elv lennél, de soha elvtelen.

    Ha valaha is megtehetnéd
    Meghallhatnád a nesztelent,
    A láthatatlant felfedeznéd,
    Tudnád a ma még névtelent,
    Nos, kezdesz-e egy új jelent?

    Szombathely, 2014. augusztus 18.

    Hozzászóló: Koosán Ildikó | 2020. szeptember 10., 20:58
  2. Igen. Ez is egy változat. Az eredeti szöveg újraértelmezésével. Mint ahogy sok másik is lehetséges.

    Hozzászóló: Bandi András | 2020. szeptember 11., 07:15

Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés