Molnár Szilvia | Fáj

Szépirodalom - vers

Fáj

az ég a tenyerembe esett
húzza magával szívem:
feketén pulzál a remény

kialudt csillagok mentén
bágyadt szikracsírákból
koromsötéten füstöl a kétség

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Fáj”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés