(filmnovella)
Egy Báthory utcai borozóból jön ki Dénes. Ő 30 éves, szőke, sportos fiatalember. Már három fröccsöt megivott, jó a hangulata, pedig erre nem lenne oka, hiszen ma délelőtt lett munkanélküli. Leszámoltatták, kitették, a pénzét is megkapta, a zsebében lapul százezer forintja. Kora tavasz van, a nap melegen süt, a Bajcsy-Zsilinszky úton megy. A lámpánál megáll, át akar menni a túloldalra. Zöld, elindul, az út közepén jár, amikor az ott várakozó Audiból kiáltják a nevét. Egy fiatal srác még a lehúzott ablakból is kiabál, integet, hívja oda a kocsihoz. Dénes megtorpan, majd megáll, végül beszáll az autóba. A volán mögött Tibor, régi iskolatársa, aki 31 éves, fekete, kigyúrt testtel. Invitálja Dénest, tartson vele, elfutnak vidékre, Tibornak valami szajrét kell eljuttatnia egy címre. Elindítja a kocsit, de alaposan beletapos a gázba. A Váci úton egyik sávból a másikba futtatja a kocsit. Dénes nincs hozzászokva a sebességhez, kapaszkodik. A sofőr nagyhangú, árad belőle a jókedv, kissé nagyképű dumával eteti Dénest. – Jó, hogy összefutottunk, legalább szövegelhetünk! Mi van veled? Dénes jelenlegi állapotáról nem akar nyilatkozni. Tibor egy kis táskából tablettákat szed elő. – Kapjál be egyet! Jobb lesz a világ! Dénes tiltakozik, nem él vele. Ő csak fröccsöket szokott inni. Kiérnek a város szélére, a 2/A autóútra veszik az irányt. Tibor nem kíméli az Audit, megy vagy 160-nal. Kerülgetik a kocsikat, előznek autókat, kamiont. Veszélyes helyzetek alakulnak ki. Dénes úgy érzi, hogy a gyomra a torkában van. Tibor csak röhög és szövegel. Befutnak a hegyek közé, itt sem lassít. Az út mellett állóknak kiordít. Tibor szövegel, hogy üzletet megy kötni, viszi az árut és a tablettás táskára mutat. – Ebből van a jó pénz! Dénes töredelmesen bevallja, hogy munkanélküli, most küldték el. – Ne búsulj, majd én szerzek neked jól fizetős melót! Tibor nagy hangja ellenére, az üzlet miatt, azért óvatos. Dénest egy kis településen kiteszi a vasútállomásnál, hogy jó másfél óra múlva jön vissza, várjon itt. Dénes kiszáll az autóból. Üres állomás, négy hosszú vágánnyal, távolban egy rakodó placc, üres fém konténerekkel. Bemegy az állomáson lévő restibe. Bent három férfi ücsörög, és fröccseik mellett bambulnak a semmibe. Dénes kér egy fröccsöt, iszogatja. Nyílik az ajtó, belép rajta két nő. A fiatalabb szőke, szép nagy mellekkel, az idősebb sötét kreolos, sovány és eléggé csúnya az arca. Nézelődnek, felmérik a terepet. Kérnek maguknak egy-egy üdítőt. Dénes mellé kerülnek, szóba elegyednek vele. Dénes kér a lányoknak röviditalokat. Véletlenül kiveszi zsebéből a pénzköteget. Ezt a lányok észreveszik. Dénest invitálják, hogy üljenek le az ivó sarkában. A lányok kihívóan kezdenek viselkedni, simogatják, fogdossák Dénest. Dénesre hatnak a dolgok, jó lenne megejteni az együttlétet. Az egyik lány javasolja, hogy mind a kettőjükkel legyen, egyszerre. A lányok tudják már hova kell vinni a fiút. Elindulnak az üres konténerekhez. Csendes minden. Be is mennek a konténerbe, fény csak a félig nyitott ajtón szűrődik be. A sovány kezd vetkőzni, ledobja a szoknyáját, a pólót is. Fonnyadt mellei ringanak. Dénesről leveszik az inget, nadrágot, cipőt. A nagymellű mondja, hogy legyen a lánnyal, aztán majd vele. Dénes nekiront a soványnak, fogdossa, ölelgeti, erre összpontosít. A szőke nő a háttérben marad, Dénes ruháinál. Egy idő után a nagymellű elkiáltja magát: – Jönnek! A két lány egy pillanat alatt kiugrik a konténerből. Dénes ott áll letolt gatyába, cipő nélkül. Nem tud utánuk futni. Öltözködni kezd, ekkor veszi észre, hogy a pénzét elvitték. Egy ezres maradt csak benne, meg az aprók. Felöltözik, kábult és mérges. Visszamegy a restibe, de ekkorra már csak a csapos van ott. Kér még egy fröccsöt, iszogatja, amikor autóduda szól. Visszajött Tibor. Vidám, létrejött az üzlet. A kocsiban mutatja a pénzt. – Így kell ezt csinálni! Sebességre kapcsol, az Audi rohan, újból előzget, de a sebességből nem vesz vissza. Dénes hirtelen előre néz, ekkor látja meg a kis teherautót, amely szembe jön az ő sávjukban. Megfeszíti a lábát, kapaszkodik, az autó egyre közelebb ér, ütközés, az előtte lévő üveg összetörik, nem lát semmit, aztán már nem is érez, elsötétül minden.
Kórházi kórterem. Dénes ül az ágy szélén, feje bekötve, bal karja és válla gipszbe téve. Arcán sötét véraláfutások. Újságot lapozgat. Egy 8 nappal korábban megjelent Blikk-benn, címlapon nagy fénykép egy borzalmasan összetört autóról. Szalagcím a kép felett: – Ebből – élve kijöttek! Dénes innen értesült, hogy Tibor is megúszta, de ő rosszabbul járt, mert mindkét lába összetört.
Kórházi folyosó. Dénes bizonytalanul megy a folyosón, amikor meglátja, hogy Tibor egy tolókocsiban ül, lábai teljes egészében gipszbe ágyazva, egy idősebb férfi tolja. Dénes kiáltani szeretne Tibornak, de ő csak a férfit noszogatja: – Gyorsabban! Gyorsabban! Nem hall semmit. Egy széles ajtón kitolják az utcára, és sebesen eltűnik Dénes szeme elől.
Hozzászólások