Nászta Katalin | Bohócszerelem

Szépirodalom - vers

Bohócszerelem

megint itt van egy kis matek
ha én írtam ki olvas meg
hányan lapoznak fel ma reggel
estére mennyi lesz az ember

ki mondja meg mennyi a hány
én meg ő és te – talány
hogy is van az a tizenkettő
tucatból mennyi elegendő

mennyi gyerekből mennyi fényből
ki tudja mennyi a sötétből
dunna alatt mennyi a láb
purdéból mennyi a zsivány

nem fokozom ez is túl sok
számolatlanul boldogok
mi mindannyian bizonyisten
ha kivan kereked ha ki nincsen

add össze ma amit kivonsz
hányszor annyi amit ma mondsz
mennyi a fele az egésznek
mondd ki az annyit egészfélnek

add össze azt amid ma van
oszd el tegnapod az a holnap
kösd be a zsákod száját szíjjal
kend meg eszed kerekét zsírral

és ha maradt még valami
legyen a polcodon annyi alma
tudd megenni harapás nélkül
és csukott szájjal kimondani

szerettem ezt szerettem azt
téged meg kihallgattalak
tudom hogy hányat ver a szíved
elosztottam és összeadtam

az enyémmel – végeredményben

2020. október 10.

Print Friendly, PDF & Email
Please follow and like us:

Hozzászólások

Nincs hozzászólás ehhez: “Bohócszerelem”



Szóljon hozzá!



Archívum

Hirdetés