Csupasz vagyok, mint egy béka.
Levelekre telepszem, s néha
kivágják alólam, sírni nem tudok.
Néhány elgondolt elv, feleslegesen.
Néhány érző szárnycsapás eleddig,
mindig teljesen fölöslegesen.
Úgy rossz, ahogy így jó – nekem.
Ha hazudtam, bocsánatért esdem.
Az elhulló levél nem hagy kiteljesedni –
s minden családi béke káoszba hull.
Hozzászólások