Vas szobrok címmel 2020. november 10-én nyílik meg Barabás Márton képzőművész kiállítása Budapesten a FÉSZEK Művészklubban. A november 26-ig megtekinthető tárlatot Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg.
Barabás Márton (Budapest, 1952. február 28. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász. 1971 és 1977 közt végzett képzőművészeti tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Kádár György, Kokas Ignác, Kocsis Imre voltak a mesterei. Tanulmányainak befejezése után a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj segítette pályakezdését, majd 1978-1991-ig bekapcsolódott a Makói Grafikai Művésztelep munkájába. 1980 és 1983 közt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának vezetőségi tagja, 1983-ban elnöke volt. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának tagja, a Magyar Művészkönyv Alkotók Társaságának alelnöke.
Kezdetben a hagyományos tájképfestészet keretein belül kereste a megújulási lehetőségeket, de kiváló volt arcképfestőként is, akárcsak nagyapja vagy korábbi oldalági rokona, Barabás Miklós, például Makkai Ádám szerkesztésében jelent meg egy angol nyelvű, a kortárs magyar költészetről szóló antológia, melybe a portrékat Szász Endre kezdte el rajzolni, de Szász megbetegedése után az utolsó 14 arcképet Barabás rajzolta meg (például Szőcs Gézáról, Kalász Mártonról.) Barabást már korán foglalkoztatták a térszervező kompozíciók is. A szakirodalom példaként említi erre Ikarus konténer című alkotását, amelyet 1978-ban állított ki egy Stúdió-tárlaton. Korai alkotói periódusát alapvetően a fotóhasználaton alapuló hiperrealista művek jellemezték, e munkáiban a képzelet és a valóság kettőssége teremt feszültséget.
Az 1980-as években a geometrikus absztrakció irányába fordult, de ugyanekkor a kollázstechnika segítségével szobrokat megidéző táblaképsorozatot alkotott. Ennek segítségével meghonosodott művészetében a három dimenziós képszobrok alkotása, a festmény és a nonfiguratív szobrok határterületén álló alkotások születtek. Nagy találékonysággal válogatta meg anyagait alkotásaihoz, hangszeralkatrészeket, főleg zongorabillentyűzeteket, kalapácsrendszereket és rétegelt lemezeket használt fel, amelyekből gyakran állatfigurákat megidéző alakzatokat teremtett. Alkotásain gyakran használt motívum a levélfüzér, az akantuszlevél, a kőtöredék, a farkasfog a csigavonal, a spirál. Három dimenziós alkotásai kiállíthatók falon függesztve vagy padlóra helyezett állványzatra szoborként.
Barabás munkássága a 20. század harmadik harmadának magyarországi neoavantgárd vonulatába illeszkedik egyrészt, másrészt Erdélyben az 1980-as évek elején jelentkezett kísérletező művészek munkáival, így az Ötödik Évszak című kiadványban bemutatott művekkel mutat erős rokon stílust. Festményeiből, síkplasztikáiból, installációiból sikeres kiállításai voltak, például 2002-ben a brassói Művészeti Múzeumban, majd 2008 nyarán a Székely Nemzeti Múzeumban. Barabás az utóbbi egy-másfél évtizedben a könyvművészettel foglalkozik, azaz a könyvvel, mint műalkotás-tárggyal.
(Forrás: Wikipédia)
A művész honlapja: www.martonbarabas.hu
Cím: Budapest, Kertész u. 36.
www.feszek-muveszklub.hu
Hozzászólások