Az Informatika a Társadalomért Egyesület idén 11. alkalommal rendezte meg a másfél napos Infotér konferenciát Balatonfüreden, 2020. október 20-21-én amely a koronavírus-járvány miatt az online térben is követhető volt. A konferencián 3 köszöntő, 8 fő előadás, 12 felvezető előadás és 12 panelbeszélgetés hangzott el, amelyekben 92 fő kapott szót. A rendezvényen érintették az egyes szektorok digitális átállását, kiemelve azokat a témákat, amelyek a leginkább meghatározzák a magyar gazdaság fejlődését és a társadalom versenyképességét.
A következőkben a két köszöntő és a miniszteri fő előadás néhány gondolatát ismertetem.
Soltész Attila, a házigazda Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke a koronavírus-járvány gazdasági és társadalmi hatásairól szólva kijelentette: a vírusok kordában tartására új technikákra van szükség. Megítélése szerint a kormány jól vizsgázott a koronavírus-járvány első hullámának kezelésében, és azt mondta: nem szabad, hogy a második hullám megbénítsa az országot.
Bóka István, Balatonfüred FIDESZ-KDNP-s polgármestere arról beszélt: a koronavírus-járvány és gazdasági hatásai arra is rámutattak, hogy csak turisztikai lábon nem állhat meg egy város. Balatonfüred speciális helyzete miatt kis helyigényű, magas innovációt tartalmazó fejlesztésekre van szükség – mondta.
Palkovics László akadémikus, Innovációs és Technológiai miniszter a konferencia fő előadásában elmondta: a koronavírus-járvány következtében mind az állampolgárok, mind a vállalatok digitalizációja számos esetben felgyorsult. Példaként említette az otthoni munkavégzésre, digitális oktatásra vonatkozó megoldásokat.
A miniszter szerint a digitális technológiák alapvetően formálják át a mindennapokat, a vállalkozások és a közigazgatás működését.
Palkovics kiemelte: a kormányzati intézkedéseknek, a gazdaságvédelmi akcióterv programjainak köszönhetően a magyar foglalkoztatás a tavaly augusztusi legmagasabb 4,532 milliós szinttől a tavaszi visszaesést követően idén augusztusban már nem sokkal maradt el, 4,514 millióan dolgoztak Magyarországon – húzta alá.
Szólt arról is, hogy a magyar gazdaságban több mint 5900 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, ebből már megjelent több mint 2847 milliárd, támogatói döntéssel rendelkezik további 1616,5 milliárd, valamint még kifizethető 1443 milliárd forint.
Az akadémikus kitért a Mesterséges Intelligencia Stratégiára is, amely szerinte a kormány egyik legsikeresebb szakmai-társadalmi együttműködése.
A stratégiára azért volt szükség, mert a mesterséges intelligencia jelentette lehetőségek mértéke és a terjedés dinamikája szükségessé teszi, hogy Magyarország is kijelölje a fejlesztési prioritásokat. Ezért a dokumentumban meghatározták a Magyarország szempontjából kiemelten fontos területeket és a szükséges intézményi keretrendszert: az adatgazda Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, a felhasználókat kutatásokkal és innovációval támogató, az MTA SZTAKI vezette Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labort, illetve a piacfejlesztésre koncentráló Mesterséges Intelligencia Innovációs Központot.
Beszélt a klímapolitikai és energetikai célokról is kiemelve, hogy a klímabarát és rugalmas áramtermelés megvalósításában kulcsszerepet kap a digitalizáció.
A szakminiszter bejelentette, hogy a zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpálya területére drón kompetencia központot is terveznek. A DRONEMOTIVE Kompetencia Központ polgári és állami pilóta nélküli légijármű- és csatlakozó rendszerek kutatás-fejlesztését, minősítését, tesztelését, UAS szolgáltatásokat és tanácsadást, valamint széles körű képzési portfóliót megvalósító ökoszisztémaként valósulna meg.
(Forrás: Infostart)
Hozzászólások