Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett. A zománc tartós, időjárásálló tulajdonságai lehetővé tették, hogy szabadtéren, illetve köztereken, épületek díszítményeként megjelenő alkotásaik formarendjét egy Victor Vasarely által manifesztált egyszerű elemekből szerkesztett, a széles közönség által is érthető demokratikus vizuális univerzum eszközévé tegyék. A zománcképek egyidejűleg követik a hagyományos táblakép képzőművészeti műfaját és ugyanakkor nagy felületeket díszítő iparművészeti alkotások, melyek építészeti alkalmazásukkal illeszthetők Vasarely művészeti elveihez. Vasarely ideája a színes, geometrikus, variálható modulokból álló műalkotások építészeti, urbanisztikai léptékű megvalósítása lett volna a Színes város elgondolása szerint. Lantos Ferenc és a Pécsi Műhely alkotói az 1970-es években egyedülálló módon járultak hozzá zománcműveikkel a Színes város ideájának gyakorlati megvalósulásához.
Variációk a Színes városhoz – Zománcművészeti kísérletek Bonyhádon (1967–1972) címmel kiállítás nyílik a Modern Magyar Képtárban (Pécs, Papnövelde u. 5.) 2020. november 4-én 17.00 órakor. A tárlat az 1967 és 1972 között nyaranta a bonyhádi zománcgyárban dolgozó művészek – Bak Imre (1939), Fajó János (1937-2018), Ficzek Ferenc (1947-1987), Gyarmathy Tihamér (1915-2005), Hopp-Halász Károly (1946-2016), Jegenyés János (1946-2008), Kismányoky Károly (1943-2018), Lantos Ferenc (1929-2014), Major Kamill (1948), Pauer Gyula (1941-2012), Pinczehelyi Sándor (1946), Szelényi Lajos (1944), Szijártó Kálmán (1946) és Victor Vasarely alkotásait mutatja be.
A tárlat 2021. március 28-áig tekinthető meg hétfő kivételével naponta 10.00 és 18.00 óra között, előzetes bejelentkezéssel (telefon: 30/539-8090).
Hozzászólások