Joe Biden demokrata párti elnökjelölt nyerte meg a 2020. évi amerikai elnökválasztást. A The Associated Press összesítése alapján a cikkünk megjelenésekor 12 államban még nem zárult le a szavazatok feldolgozása, azonban a végeredményt ez már nem befolyásolja, mivel Biden 290 elektori szavazatot tudhat magáénak, míg Trump 214-et. Az elnököt hivatalosan a decemberben összeülő, 538 tagú elektori kollégium választja majd meg, ahol a győztesnek 270 elektor szavazatára van szüksége az elnökké választáshoz. Néhány órával ezelőtt a hivatalban lévő elnök a Twitteren azt írta, hogy ő nyerte meg a választást, méghozzá nagy többséggel. Bejegyzését a szolgáltató azzal a megjegyzéssel látta el, hogy még egyetlen hivatalos szerv sem jelezte: megszületett a végeredmény.
Joe Biden
(Forrás: Wikipédia)
Joseph Robinette „Joe” Biden, Jr. (Scranton, Pennsylvania, 1942. november 20. –) több mint három évtizeden keresztül volt Delaware állam szenátora a szenátusban. 1972-ben választották először szenátorrá. Az évek során hatszor választották újra, majd 2009. és 2017. január 20. között az Amerikai Egyesült Államok 47. alelnöke volt Barack Obama elnöksége alatt. Az Igazságügyi Bizottság elnöki tisztét töltötte be 1987. január 6. – 1995. január 3. között, majd a Külpolitikai Bizottság elnöke volt 2007. január 4. – 2009. január 3. között.
Miután harmincéves korában elfoglalta pozícióját Washingtonban, politikai karrierje gyors ütemben haladt felfelé. Mint szenátor, aktívan részt vett a törvényhozásban, liberális nézeteinek megfelelően. Mint a szenátusi igazságügyi bizottság tagja, szorgalmazta a kábítószerek és a bűnmegelőzés problémáinak megoldását, és az emberi jogok védelmét. Az 1994-es „Erőszakos bűntények és a törvény végrehajtása feletti kontroll” (Violent Crime Control and Law Enforcement Act) „Biden bűnözési törvénye” néven ismeretes; az ő nevéhez fűződik a mérföldkő-fontosságú „Nők elleni erőszak” törvénycikke is (Violence Against Women Act, 1994), mely a családokban előforduló fizikai bántalmak ellen védi a női nemet. Tanácsaival segítette az Egyesült Államok katonai segélynyújtását és beavatkozását a boszniai háborúban. 1991-ben ellenezte az öbölháborút, de 2002-ben Irak lerohanása mellett szavazott. Kijelentette, hogy Szaddám Huszein igenis veszélyt jelent az amerikai nemzet számára, tehát nincs más választás, mint a beavatkozás. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a háborúhoz több katonára lenne szükség, és hogy a Bush-kormánynak őszintén közölnie kellene az amerikai néppel, hogy a háborús költségek és az időtartam szempontjából minek néz az ország elébe. Sokat dolgozott azon, hogy a felsőoktatás költségeit redukálja a tanulni vágyók számára adólevonás formájában, azonkívül törvényre segítette emelni, hogy a szegényebb tanulók ingyen juthassanak számítógépes központokhoz és az Internet használatához. (Forrás: Wikipédia)
Hozzászólások