most is • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

most is

 

ti gondoljatok a hárfaszemű  fiatalokra*
én a mimóza tekintetű öregekre gondolok
akik mindig hatost dobnak elgémberedett  utcakövekkel
és online árveréseken romantikus  rémálmaikkal  gurigáznak
rájuk gondolok
akiknek homlokráncaiból növendék erdő sarjad
és akik azt is tudják hogy walt withman  egy ács fiaként született
mert nem keverik össze azzal a bizonyos másik áccsal
akivel naponta vacsoráznak
róluk gondolkodom akik attila mellett üldögélnek a duna-parton
és konok magányban petriként alszanak el
néha még álmodom is velük
ilyenkor mosolyogva látom hogy könyvespolc ül szemgödreikben
és észrevétlen angyalokként
védelmező kerubszárnyakat suhogtatnak idegenek tiszteletére is
szavaikból  vanília illat száll
és kézzel nyújtott házi rétes  a nevetésük
most is róluk gondolkodom

 

*Részlet, József Attila: Én dobtam  című verséből
(A vers, Petőcz András líra-kurzusának feladata volt.)

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS