A nagy múltú pécsi Caflisch cukrászda egykori herendi porcelán burkolatú kávégépével bővül a Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye egy nagylelkű anonim adományozónak köszönhetően. A jelenleg darabjaira szedett, láthatóan szennyezett, korábban már ragasztott kávégép részletes állapotfelméréséhez, szakvélemény elkészítéséhez és a tárgy helyreállításához külsős szakrestaurátor bevonása szükséges.
A Caflisch 1928-ban (Forrás: mandadb.hu)
A pécsi Király utcában ma is üzemelő Caflisch cukrászda több évszázados múltra tekinthet vissza, már a 18. századtól kávésok, cukrászok működtek az épületben. Elnevezése a bérlő majd tulajdonos, Caflisch Kristóf nevét őrizte meg számunkra. A svájci származású fiatalember 1869-ben kapta meg az engedélyt Pécs város tanácsától önálló cukrászipar gyakorlására. A kezdetben bérelt ingatlant később a család megvásárolta, a ma is álló (1926-tól jelentős építési munkákkal felújított, átalakított) épületben volt a cukrászda, a cukrászműhely, itt élt a család és a cukrászműhely személyzete is. Caflisch Kristóf korai halála (1887) után felesége, özv. Caflisch Kristófné, szül. Murányi Anna, a pécsiek „Cukros Ómamája” vezette az üzletet, amely különösen a két világháború közti időszakban élte virágkorát.
A cukrászda 1945 után az alapanyaghiány, majd a szocialista tulajdonviszonyok miatt válságba került, végül 1952-ben államosították. A szocialista korszakban Éva cukrászda néven ismert. Ekkor már nagyon kevés eredeti használati tárgy maradt meg, a berendezéseket lecserélték.
Ebben az időszakban került a cukrászdába a herendi porcelán burkolatú Transelektro kávéfőző is. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon egy ilyen Herendi presszógép volt a Herendi Porcelánmanufaktúra standjának fő attrakciója. Bruck Tibor tervező- iparművész alkotta meg a működő gépet rejtő, Viktória mintával festett porcelánburkolatot. A különlegesen elegáns kávéfőzőből aztán nívós helyszínekre került egy-egy darab: a legendás pécsi Caflischba, a szegedi Virág Cukrászdába, az Emil Cukrászdába Pilisvörösvárra, Budapest „szívébe”, a Gerbeaud Cukrászdába, a Gellért és a Béke Szállóba, majd a Gundel éttermébe is (Forrás).
A Viktória-minta története a 19. század közepéig nyúlik vissza, a stilizált lepkékből és virágzó ágakból álló dekoráció tervezője Fischer Mór. A kollekciót az 1851-ben Londonban megrendezett világkiállításon mutatták be s a kiállításra kilátogató Viktória királynőnek annyira megtetszett, hogy egy komplett készletet is rendelt. Fischer Mór ennek emlékére nevezte el a mintát (Forrás).
A kávégép 1990-ben (Forrás: mandadb.hu)
1961-ben, egy újabb felújítás során a cukrászda berendezését igyekeztek „modernizálni”, de az oda nem illő tárgyak úgy tűnik, nem arattak túl nagy sikert. (Erről két újsághír árulkodik: Az „Éva ügyhöz” címmel DN 1961. máj. 27., 123. szám, 2.o., illetve Pompázó hodály? címmel DN 1961. jún. 9. 134. szám, 5.o.,) A 20. század második felében az „Éva” kedvelt, elegáns, ikonikus hellyé vált a városban, belső kiszolgáló terében meghitt részletekkel, a fajansz kandallóval, ólomkristály csillárokkal, márványlapú asztalaival, és természetesen a pulton elhelyezkedő, díszes porcelán burkolatú kávéfőző géppel. A cukrászda falai között tartottak különféle programokat is, például termékbemutatót, de a Ki nyer ma? népszerű zenei vetélkedő egyik műsorát, óriási érdeklődés mellett, szintén erről az elegáns helyszínről közvetítették. 1987-ben, a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalat által üzemeltetett cukrászda újabb felújítása során igyekeztek megőrizni a pécsiek, az ide betérők számára kedvessé vált, és számon tartott berendezési tárgyakat, amelyeket új eladópult, függönyök, tapéta és márványlapos asztalok egészítettek ki, s az 1988. évi megnyitáskor már ismét az eredeti nevén (Caflisch) működött a neves vendéglátóhely.
A herendi porcelán burkolatú gép 2007-ig volt a cukrászdában. Sorsa a cukrászda többszörös tulajdonosváltása és négy évig tartó zárva tartása miatt egy ideig kérdéses volt. Egy anonim adományozó jogszerűen megszerezte a díszes burkolatot, neki köszönhetően került a pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz az értékes műtárgy.
A megkerült kávégép (Fotó: Füzi István, JPM)
Természetesen a múzeum célja az, hogy régi fényében helyre legyen állítva ez a különleges műtárgy és így bemutathatóvá váljon. (Ismereteink szerint egy – valószínű e sorozat részét képező – kávégép a szegedi Nagy Virág Cukrászdában, felújított, restaurált állapotban üzemel; egy a szentendrei Rab Rábi étteremben, egy a kállósemjéni Kállay-kúriában található, egy pedig a Herendi Porcelánmanufaktúra Apicius Kávéházát díszíti). Mivel a Janus Pannonius Múzeumnak nincs a helyreállítás elvégzéséhez szakrestaurátora, terveik szerint e munkában szakavatott és már gyakorlatot szerzett külső restaurátorra kívánják bízni ezt a munkát. Ennek érdekében az első lépéseket már megtették, a következő feladat a restaurálási, tisztítási, konzerválási, helyreállítási munkák felmérése, megtervezése, és költségvetésének elkészíttetése lesz. A múzeum ígéri, hogy az újabb, friss hírekről is tudósítani fog.
A családról, a cukrászda életéről Márfi Attila: Caflisch. A legendás cukrászda története című, 2010-ben megjelent kötetében olvashatnak bővebben az érdeklődők, amelyben az unoka, Dr. Murányi Iván értékes visszaemlékezéséből is találhatók részletek.
(Forrás: Janus Pannonius Múzeum – Gál Éva, MTVA Archívum, Axioart blog)
Hozzászólások