Ne félj, ha jő az éjszaka,
meglásd, az álom messze visz.
Hiába rémiszt az éj szava,
nyugodtan alhatsz már te is.
A tágas égből hull a hó,
mely befed mindent, mint a liszt,
mint angyalmintás takaró:
nyugodtan alhatsz már te is.
Egy fészek most az éjszaka,
hol összebújnak házak is,
a sok-sok lábnyom megy haza,
nyugodtan alhatsz már te is.
A magas égben fúj a szél,
a kéményfüsttel játszik is,
és azt dúdolja, hogy ne félj,
nyugodtan alhatsz már te is.
A hópelyhek, mint csillagok,
halld: fénylőn kacag mindegyik,
és felettünk egy szárny suhog:
nyugodtan alhatsz már te is!
Hozzászólások