Farsangi dal • Hetedhéthatár

Szépirodalom - vers

Farsangi dal

 

Egy fényben úszó téli táj
barátom, ritka, ritka;
a Nap derékig ködben jár,
foghíján fagytarisznya,

csülökcsusza és csonthalom,
prém rékli nincs, de kéne,
mérföldes csizma, cimbalom,
s a szférák csöndzenéje;

hó-csillagokból hópihe,
tányéron friss a mákony,
tej száll a Riska tőgyibe,
kakukkfiókaszárnyon;

mert néha jön, és néha megy
az ész, de huss, ma bánat!
egy macska farkát kergeted,
s a nyoma fut utánad…

 

Szombathely,2015. január 16.

 

 


Hozzászólások



Archívum

Partnereink

Hozzászólások

DISQUS